Fésűs Éva - A palacsintás király

ezt a könyvet nem most olvastuk (én először még akkoriban, amikor én voltam 12 éves, L. pedig az iskolában hallgatta.. a napközis tanító néni is mindig mesél nekik - még most is, pedig már harmadikosok.. megebédelnek, bejönnek az udvari játékból és a tanulás előtt egy kicsit "összebújnak".. mesét hallgatnak.. és így olvasta fel a gyerekeknek ezt a mesét), de valamelyik este megnéztük az ebből készült filmet..

és nem tudjuk megunni.. ha semmi más nem volna jó, már a nevek miatt tetszene.. Dínom-dánom országban, Tóbiás király és Éliás fia, Csöröge az udvari bolond, Derelye főszakács és a pereputtya: Fasírozott generális, Aprólék hercegnő, Dagadó herceg, Bendő báró Lapocka udvari tányérnyaló..

de más is jó! jó a történet is!
a palacsintás (özvegy, öreg) király éjjel-nappal mulat, falatozik, a szakácsa (és rokonai) szinte kirabolja (ahogy előzőleg már három országot ki is raboltak).. mindent neki ad a király, még a drága családi ékszereket is, már üres a kincseskamra és az éléstár.. a király fia megharagszik, megkérdezi az udvari tudóst, hogy mit tehetne.. az ő javaslatára meg akar nősülni (hisz akkor az új asszony lesz a gazdaasszony, övé az éléskamra kulcsa!) és álruhában járja az erdőt és így találkozik a kukutyini lánnyal, Katicával, akivel egymásba szeretnek, s akinek megígéri, hogy falujában meglátogatja és megkéri a kezét..
Éliás királyfi örömmel érkezik haza, indulna máris a lánykérésre, azonban Derelye megszimatolja a vesztét és azt tanácsolja a királynak, hogy ne akárkit vehessen el a királyfi, hanem csak azt a lányt, aki egymás után 77 palacsintát úgy tud kisütni, hogy le nem ragad és el nem szakad.. persze, tesz róla, hogy a serpenyőkben minden palacsinta tönkre menjen.. már úgy látszik, megússzák a nősülést és tovább folytathatják fosztogatásukat, amikor megjelenik Katica (Csöröge persze átlát a szakácson!) a saját serpenyőjével..
és kisülnek a palacsinták és a két fiatal is egymásra talál.. Derelyééket pedig kiebrudalják az országból..

és jó a film is!
a szereplő gárda eszméletlen.. a karakterekhez illő színészek játéka nagyon jó és vicces! és tetszenek az énekek is (bár néhol kicsit sok..)
szeretjük.. akármikor meg tudjuk nézni.. mi ketten L-lel vagyunk ilyen nagy mesések.. amit szeretünk, azt sokszor szeretjük..

Fésűs Éva - Toportyán Tódor a mezei könyvnapon

(újabb esti mese olvasmány L-nak)
ismét a Jószagú Réten vagyunk, (a már ismert) Csupafül és egy új barátja, a moslékos malac, Töfiröfi az egyik főhős páros.. a másik főhős páros pedig egy elvetemült bűnöző, egy karámfosztogató, Toportyán Tódor, a farkas és hites felesége, Ordas Borbála, akik a mese kezdetekor a nádasban bujkálnak, (mert körözik Tódort, akinek ráadásul téveszthetetlen ismertető jele a homlokán lévő fekete szőrpamacs)..
ám a hírek - így a rétre tervezett könyvnap/könyvhét híre is - azért eljutnak hozzájuk..

és milyen nagyszerű ötlet ez a könyvhét, s hogy még nagyobb legyen az érdeklődés, híres mesehősöket hívnak meg vendégnek, akik talplenyomattal dedikálhatnak majd a tervek szerint.. és akkor a két farkas zseniális tervet eszel ki: leborotválja Tódor a szőrét (hoppá! eltűnik az ismertető jele) és kiadja magát a leforrázott, kopasz farkasnak.. és meggyőzi a rét lakóit, hogy ő már egy teljesen megjavult, vegetáriánus farkas, a légynek sem tud ártani.. és akkor talán még díszpolgárrá is avatják.. szóval, jelentkezik a programra, mint résztvevő.. a jelentkezés nagy port kavar.. mindenki ijedt és már úgy látszik, hogy le kell mondani az ünnepségről, amikor is jelentkezik a leforrázó kismalac - aki nem más, mint Töfiröfi, aki azért "vállalja" ezt a szerepet, hogy új barátja, Csupafül ne legyen szomorú, s ne maradjon el a könyvhét..

a program jól sikerült, a farkas is megérkezik, malac-mesehős társával együtt és tényleg.. egészen jámbor.. de aztán meg akarja enni a fogadóban a kismalacot, mert meglátja, hogy épp borotválkozik, csakhogy a kismalac emlékezteti rá: nélküle ő már nem is a kopasz farkas.. de akkor a farkas mérgében feladja a kismalacot, mint csaló a varjúrendőrségnek.. de mivel a varjúk nem tudják mitévők legyenek és kinek is higgyenek, hazahívják Mackó urat, a mező igazságtevő négylábúját, a két "vendéget" pedig dutyiba dugják.. és ugye Tódornál nincs nála a borotvája.. ám egy másik nyúl, Kajlatapsi (aki úgy érzi, hogy Csupafül hanyagolja őt az új barátja miatt és azt gondolja, hogy ha kellően bátor és segít kideríteni az igazságot - miszerint a farkas az igazi mesehős - akkor majd visszapártol a barátja) belopja neki a börtönbe és így meg tud borotválkozni..
aztán megérkezik a medve és végül akár kopasz, akár nem, mindenki azt kapja, amit megérdemel.. ráadásul a "legjobb" pillanatban megérkezik a farkas felesége is, aki azt hiszi, hogy addigra már tárt karokkal várják őt is.. nos, igen.. mindkettejüket lecsukják, mert végül kiderül, hogy ők a karámfosztogató farkasok..


bár Csupafül bánatos, amiért véget ért az ünnepi könyvhét, az anyukája elmagyarázza neki, hogy ha mindig ünnep volna, akkor az is csak olyan hétköznap lenne..
és ha minden nap ünnep volna, akkor nem volna mire várakozni, pedig a várakozás is milyen örömteli tud lenni.. és addig is, a hétköznapokban bujkáló örömöket sem szabad lebecsülni..
Csupafül (és először L sem) nem érti, mik azok a bujkáló örömök.. de aztán mindenre fény derül a kék katángok alatt..
és végül Csupafül és új barátja, Töfiröfi újra találkozhatnak, hogy játszanak együtt és természetesen, Kajlatapsit sem hagyják ki a jóból..

(ez ismét egy olyan mesekönyv volt, amit 3-4 este alatt elolvastunk, mert nagyon-nagyon tetszett nekünk.. és ebben is olyan mondatok vannak, amiért érdemes Fésűs Éva könyveit olvasgatni..)

Bartos Erika könyvek

nekünk az alábbiak vannak meg, ezeket olvastam fel L-nek és ezeket lapozgatta szívesen akkor, amikor ovis kiscsoportos volt:
Irány az óvoda (Anna és Peti)
Irány az iskola (Anna, Peti és Gergő)
Családi fészek (Anna, Peti és Gergő)
Nagy család lettünk! (Anna, Peti és Gergő)
Süss fel nap!(Anna, Peti és Gergő)
Megmondalak (Anna, Peti és Gergő)
Százlábú (versek)
Zsákbamacska (versek)

húhh, mibe nyúltam!? tudom, tudom.. tudom, hogy népes ellentábor van.. és tudom, hogy vannak rajongók is.. és hogy én melyikhez tartozom? egyikhez sem..
az írónőt és könyveit az ovistársaival ismerte meg L és mondogatta nekem is.. az Irány az óvoda című könyv járt kézről kézre a csoportban (már nem tudom, ki hozta.. nem emlékszem..) engem, ugye, nem nagyon kell biztatni, ha könyvvásárlásról van szó.. rendben, megnézzük.. és belelapoztam/beleolvastam ebbe az Irány az óvoda címűbe.. és hát: nem voltam oda.. nem is vettem meg.. helyette (bár különösebben az sem nyűgözött le, ám nem akartam csalódást okozni L-nek) verses köteteket vettem, gondoltam, ezzel lezárhatjuk a témát.. és tényleg, a versek tetszettek L-nek, de továbbra is óhaj maradt a csoportban megismert könyv.. és akkor beadtam a derekam..és elkezdtem felolvasni L-nek a történeteket..

és rájöttem, hogy az adott pillanatban (mondom, kiscsopis ovis..) ha nem is használt, ártani sem ártott.. ugyanis az egyszerű nyelvezet, az igénytelen ám hétköznapi történésekről szóló elbeszélések közel állnak a gyerekekhez.. egy teljes család képe, egy lakható otthon, ötletes (már-már szuper) anya, kedves (már-már unalmas) apa, látogatott nagyszülők.. programok, elfoglaltságok.. ezek mind olyan ismerős/otthonos helyzetek, amikkel tud mit kezdeni egy gyerek.. és amelyek velünk is megtörténtek.. mi is voltunk orvosnál, mi is főzünk együtt, elmegyünk a nagyiékhoz.. és minden történet után elmeséltük a saját vonatkozó történetünket és így nagyon sok emléket idéztünk fel és nagyon jó volt hallani, ahogy L is "tud" mesélni.. értitek?
és a helyzet (gyerekirodalom kutatók és olvasáskutatók is alátámasztják ezt) az, hogy ilyen történetek hallgatása közben érez rá a gyerek (már amelyik, ugye..), hogy az olvasás nagyszerű.. azzal leképezhető a világ.. a már megismert és a még ismeretlen világ is.. kifejezhető az öröm, a bánat, a vágy, az álom, a fájdalom..minden..

(megjegyzés: én most nem azt mondtam, hogy a Bartos Erika könyvek az egyedüli könyvek, amelyek olvasásra hangolnak, hoppá! félre értés ne essék! csak azt mondom, hogy olyanok.. a sok egyéb olyan könyv mellett! )
és akkor innen lehet tovább lépni és "megfelelő" irodalmat olvasni neki és a keze ügyébe adni, amikor már önállóan tud/akar olvasni..

és a másik érdekes dolog, a könyvek illusztrációja, úgy általában is, de konkrétan a Bartos Erika könyveké is.. ez az illusztráció dolog veszélyesen érdekes terep..
a szépirodalmi, láttató írásokban nincs helyük (számomra).. mindenki úgy illusztrálja magának, ahogy kedve tartja..
az egyéb műfajú, hallató könyvekben sem hiányoznak (például nekem..), de ezekben elfér.. számos esetben megfigyeltem, hogy egy illusztrálatlan könyv képi világát pusztán a borító alapján "kerekítettem" ki.. szóval, manipulálva van a képzeletem, helló..
akkor hatványozottan izgalmas a helyzet a gyerekkönyvek illusztrálása terén.. egy bizonyos kor alatt természetesen nagyon is lényeges az illusztráció.. aztán egy bizonyos korban (mondjuk kiscsopis ovisként) már van "emberrajza" a gyerekeknek.. körülbelül pálcika és pókhas emberekből áll a világ.. igen.. ezért azt gondolom, hogy B.E. történetei mellé a gyerekek szemszögéből pontosan ez a szegényes, "vonalas" illusztráció illik, mert a gyerekek is így "látják" magukat és minket.. és akkor megint csak azt mondom, hogy innen kell indulni.. ebből lesz majd árnyékolt orr és kifejező szem és ezerszínű téli táj...
értitek? hogy tulajdonképpen úgy nem tetszenek ezek a könyvek, hogy mégis csak volt egy bizonyos (nagyon rövid! kevesebb, mint egy év!) időszak, amikor ezek a könyvek (a többi könyv mellett! és nem kizárólagosan) elmentek.. ennyi..

update: igen, az hozzátartozik az írónő és könyvei bemutatásához, hogy abban a bizonyos nagyon rövid időszakban mennyi könyve jelent meg.. mire olvasni kezdtük, azért már volt néhány kiadott, de utána is csak úgy "ömlöttek" az új könyvek.. hát.. van, akinek jól megy ez.. és van, akinek nem..

Lori Nelson Spielman - Álomlista

napjainkban, Chicago északi (gazdag) felén vagyunk.. egy temetéssel nyitunk, meghal egy nagy kozmetikai cég elnöke és tulajdonosa, főhősünk ennek a nőnek az egyik gyermeke, a lánya.. meghallgatjuk a végrendeletet, ami alapján két fiúgyermeke fenntartások nélkül megkapja az örökségét, a lány azonban örökség helyett egy gyerekkori kívánságlistáját kapja kézhez, néhány még teljesítetlen vággyal.. az örökség kifizetése ennek a listának a teljesítéséhez van kötve.. kap mellé egy ügyvédet és néhány levelet..

és akkor egy kicsit igazságtalannak érezzük, egy kicsit értetlenkedünk, sokat szomorkodunk.. mérlegre kerül a jelenlegi élete, kapcsolata (a munkája nem, mert a kozmetikai cég elnöki posztját sem ő örökli, sőt a cégnél épp betöltött állásából is ki kell léptetnie az új elnöknek..).. és hát.. olyan vacaknak minősül minden.. van minden, de nem az igazi.. és hát jó lenne már igazán megállapodni.. egy igazán klassz társsal.. egy szép házban.. gyerekekkel.. egy életre szóló hivatással..
szóval, belevágunk a lista teljesítésébe..
kutyát és lovat még nagyjából könnyen be lehet szerezni, stand-up komikusként sem bonyolult égetni magunkat, de régi barátságok felújításához már jelentős bátorság kell, és akkor még nem is beszéltünk a saját hivatásunk és a szerelem megtalálásáról, vagy éppen a gyermekvállalásról.. vagy azzal szembesülni, hogy az apánk tulajdonképpen nem az apánk és az sem könnyű, hogy hirtelen rátalálunk az igazira.. a szegényeken "jól" segíteni sem épp egyszerű..

nem izgultam a boldog végkifejlet miatt (borítékolva!), azonban mégis volt néhány frappáns csavar és kitérő, megcsillant néha az emberek összetett személyisége, az érintett személyek értő/érző képessége (vagy éppen képtelensége), néhány olyan készségünk, ami nélkül aligha tudnánk átevickélni az élet elképesztő revüjén..

az írónőnek (aki egyébként logopédus.. és aki ezt a motívumot a regénybe is beleszőtte: a főhős sógornője és egyben barátnője logopédus..) ez az első regénye.. annak ellenére, hogy a téma nem épp ma született és nyilván nem az ő fejéből pattant elő, a kivitelezésben azt kell mondanom, nincs hiba..
én szívesen olvastam.. ("egynapos" kategóriát kapott..)

Honoré de Balzac - Az elegáns élet fiziológiája

Balzac az 1820-as évek végén kifundálta az Emberi színjáték hatalmas koncepcióját - a francia társadalom teljes keresztmetszetét ábrázoló regényfolyamot.. 
(termékeny író volt, amit néha nem is az ihletett írni vágyás vezérelt, hanem inkább a sok adósság miatti pénzhiány..)
ez a kezdeti írása is (Az elegáns élet fiziológiája) beleillik ebbe a  gyűjteménybe..

de micsoda fricska ez a mű.. ez nem is regény, hanem "szociológiai tanulmány", tudományos "cikk".. és halálos komolyan gondolja, hogy a társadalmat három részre osztva (munkások, művészek, azaz a gondolkodók és semmittevők, vagyis az elegánsak), azt majd alapvetések felállításával és az általa felismert, megfogalmazott törvényszerűségekkel bemutatja az olvasóknak..
az első két kategóriára nem sok szót fecsérel.. épp csak meghatározza az idetartozás alapszabályait..
hanem aztán hozzálát, hogy az elegáns életet mutassa be annak minden sajátosságával, vagyis jellemző figuráival, a társas élet helyszíneivel, az elfogadott, udvarias beszédmódjával, szóval, az igazi semmit tevés minden csínjával-bínjával...
a mű fejezetekre oszlik, külön rész szól a dogmákról, a toilette-ekről, a használatos szavakról, a házasságról, a bulvárokról, a színházakról, még a temetésről is.. 

unalmas, száraz és mélységesen elavult, dilettáns ízű szociológia/szociográfia lenne a kötet, ha nem Balzac írta volna, aki fejtegetéseit példákkal támasztja alá, alakjai élni kezdenek, példái novellákká kerekednek, helyszínrajzai romantikus-realista tablókká állnak össze..

(annyit nevettem.. tényleg..)

Jane Austen - Büszkeség és balítélet

az 1700-as évek legvégén, az 1800-as évek legelején vagyunk, angol vidéki birtokokon és néha Londonban.. főhőseink gazdag úriemberek és (nem annyira) gazdag fiatal hölgyek, az öt Bennet testvérből tulajdonképpen a két legidősebb lány férjhez menetele lesz a végkifejlet (és bónusz, hogy közben a legfiatalabb is férjhez libben..) és természetesen megismerjük a lányokat, az anyjukat és apjukat, szomszédaikat, rokonaikat és a fiatalembereket és azok rokonait is..
ismét betekintést kapunk egy kor és egy vidék hétköznapjaiba és társasági életébe is..

a történetet a második legidősebb lány elbeszéléseként hallgatjuk.. ez a lány messze túlmutat a szokásos "jólférjhezmegyekmertmegérdemlemtutijólesz" eseten.. azonban meg kell, hogy mondjam: idegesített, ahogy mindenki más bemutatásra került (mármint az ő szemszögéből).. az anyjuk modortalan és ostoba, a sok sopánkodás alig elviselhető, az apja, akit mindez szórakoztat, s aki a lányai nevelését az anyjukra hagyja, aki csak ezt a második lányt kedveli valamennyire, a többiek csak úgy "vannak".. hogy a nővére olyan mindent elhiszek és senkiről nem gondolok rosszat lány, aki ugyan szép és szeretetre méltó, de elég butuska.. a húgai közül kettő annyira zabolátlan, hogy roppant fiatalon a közeli városkában állomásozó katonák tisztjei után futkos, egy pedig pedig amolyan "tanulós" lány.. szóval, mindenki tök hülye, csak Elizabeth leány a talpán...
és akkor a szomszéd birtokot bérbe veszi egy gazdag fiatalember, aki a testvérével és egy barátjával érkezik a birtokra.. és természetesen a "helyiek" egyből keresik vele a kapcsolatot, ebéd- és bálmeghívásokat kap.. néhány találkozás után a legidősebb lány, Jane és Mr. Bingley szerelmesek lesznek egymásba, a barátot, Mr. Darcy-t pedig már mindenki utálja.. Elizabeth is váltott vele néhány szót, ők sem kedvelik egymást..

aztán egy kicsit mindenki kavar.. Jane nem meri/nem tudja kimutatni vonzalmát, egyszerűen, mert nem olyan.. Elizabethnek is sikerül megcsillantania magát, nem esik hanyatt az első jóképű fickótól.. Mr. Bingley nővére szerelmes Darcy-ba, és bátyjának is jobb partit (konkrétan Darcy húgát) remél, mint ez a vidéki lány, ezért visszaügyeskedi Londonba.. Darcy is igyekszik eltávolítani a lány mellől és Londonban tartják..
és amíg a két férfi Londonban van, addig megjelenik egy unokatestvér a házassági ajánlatával, amit aztán a szomszéd család lánya nyer meg, van egy-két utazás és feltűnik egy tisztecske, aki a Darcy családhoz régről kapcsolódik (a család intézőjének a fia és Darcy gyerekkori pajtása) és valahogy úgy adódik, hogy Elizabeth és Mr. Darcy többször is találkozik.. aztán szerelmi vallomás, majd Elizabeth elutasítása, aztán további csűrész-csavarás után megváltozik Elizabeth véleménye és immár ő is szerelmes..

és persze a végén Mr. Bingley megkéri Jane kezét, az intéző fia feleségül veszi a legkisebb lányt és Elizabeth is igent mond Darcy kérdésére..

ha túllépek a kezdeti nemtetszésemen (a család jellemzése) és a nem annyira érdekes udvariaskodó frázisokon, akkor azt kell, hogy mondjam, érdekes volt a történet vezetése és izgalmas szituációkban olyan párbeszédeket olvastam, amelyekről nem mindig tudtam előre, hogyan is végződnek (annak ellenére, hogy a végső boldogság ígérete tulajdonképpen kezdettől jelen van)

és egyébként meg az a kor, amelyben játszódik és a gazdag emberek akkori életvitele számomra kedvenc téma.. (és mivel egyébként is már rég nem "politizálok", így most itt sem fogom kifejteni, hogy egyébként mit gondolok a társadalmi igazságtalanságról és a kapitalizmusról.. és akármi másról..) azt azonban elmondom, hogy (minden ellenére) nagyon is élvezhetőnek találom a délben kelést, néhány óra öltözködést, kézimunkázást, olvasgatást, sétálgatást, kocsikázást, kellemes vacsorákat és bálokat, szóval, az olyan elfoglaltságokat, amelyekkel az akkori (gazdag) lányok töltötték az idejüket a várva várt (lehetőség szerint még gazdagabb fickóhoz történő) férjhez menetelre..

A mansfieldi kastélyhoz hasonlítva ez lényegesen olvasmányosabb volt és érdekesebbek a szereplők, több a párbeszéd és több ötlet van a történetben is..

(ez a mű is része egyébként a világirodalom remekei sorozatnak, azonban a sorozatban megjelent könyvekhez nem jutottam hozzá, mert nem lehet kapni.. így megvettem egy újabb kiadásban, hogy elolvashassam.. igen, tök furcsa, hogy eddig nem olvastam.. én filmet sem láttam, pedig most láttam, hogy sok változat készült belőle.. hát, úgy látszik, most jött el az ideje..
a világirodalom remekei sorozatban még az Értelem és érzelem című írás van hátra, kis szünet után majd az következik.. ezek után kíváncsi vagyok rá, igazán..)

Tersánszky Józsi Jenő - Misi mókus kalandjai

egy mókuscsaládba cseppenünk, ahol egy különös - fekete nagy farkú - mókus gyerek (Misi) születik, s akiről már akkor kiderül, hogy nem akármilyen mókus is ő.. bár a családja kicsit aggódik miatta, idejében elkezdi az iskolát, ám az iskola untatja, a feladatokat feleslegesnek tartja és igyekszik is kibújni alóluk.. álmodozik... kell lenni egy olyan helynek, ahol nem abból áll a jó idő, hogy a rossz időre raktározunk.. hanem minden csupa móka és vidám időtöltés.. hah! igen, kell lennie egy helynek, ahol élnek az örökké termő fák..
na, akkor iskola helyett, majd ő azt megkeresi.. majd ő megmutatja...
és persze a többi szereplő: iskolás társai, pajtásai, a tanító bácsi, a pletykás madárhölgy, a cirkuszigazgató, a hajó munkásai, a rakodók, a kis majom, és a megtalált többi mókus egy távoli vidéken..

és a következtetés: igen, klasszul hangzott az örökké termő fa, de mivé is lettek a körötte élő mókusok.. ilyen áron dehogy kell neki ez a hely.. inkább jól megtanulja a leckét és visszasiet a szüleihez és a megszokott környezetéhez, és a jól bevált szabályokhoz..

L. kedvelte, könnyen olvasta és sokat nevetett.. és persze, megértette a lényeget, sőt, azt hiszem ez volt az első olvasásélmény, ami indulatot váltott ki belőle: "milyen buták! milyen jó dolguk lehetne! és elherdálják és nem becsülik meg! én másként csinálnám!"
szóval.. hasznára vált ez a könyv.. szerintem is fontos látni azt, hogy a számunkra elérhető dolgokkal jól kell gazdálkodni, annak előnyeit csak úgy szabad használni, ha közben nincs a kárunkra.. és természetesen soha sem csak magunkra kell gondolni, mindig fontos a közösség is..

 ez is L. iskolai kötelező olvasmánya volt (de mire ezt a tanító néni kitalálhatta volna, én már rég felolvastam neki, esténként/fejezetenként, és a bábszínházban is láttuk az előadást, mert én gyerekként láttam a tv-ben az írás alapján készült bábfilmet és szerettem, így meg akartam mutatni L-nek is..azért elolvasta ő is:)

most, hogy így mondom, azon gondolkodom, hogy R. nem szerette a több estén át folytatódó meséket, meseregényeket.. ő ilyen "egy este/egy történet" gyerek volt.. szóval, neki nem ilyesmiket olvastam..
(de persze a neki olvasott mesék/történetek, tehát ilyen-olyan könyvek szintén a lista tartalmát képezik, így majd sorra kerülnek azok is.. magyar népmesék, magyar mondák, erdei történetek, állatmesék, Grimm és Andersen mesék és egyebek.. majd, apránként írok mindenről..)

Csukás István - Pom Pom meséi

Szegény Gombóc Artúr
Radírpók
Festéktüsszentő Hapci Benő
Bátor Tintanyúl
Madárvédő Golyókapkodó
Civakodó cipőikrek
Ásító szörnyeteg
Óriástüdejű Levegőfújó
Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél
Órarugógerincű Felpattanó
Magányos Szamovár
nekünk az a (régi) kiadás van meg, amelyben egymás után következnek a fent felsorolt mesék (időközben megjelentek a mesék egy-egy külön könyvként is, de úgy nem túl "gazdaságos"...)

ez a könyv is L. iskolai kötelező olvasmánya volt, még az év elején (ugye, van az a célkitűzés, hogy majd 1x minden birtokolt/olvasott könyvről legyen bejegyzés.. szóval, igyekszem ide töltögetni, a listán meg pipálgatni.. tényleg, a listám.. hát igen.. egy kb. 1300 db-os könyvtár kezeléséhez már listára van szükség..)

L-nek nagyon tetszett a mesék kerete, szerette és mindig viccesnek találta Pom Pom-ot (bár Picurkáról úgy nyilatkozott: kár, hogy lány..) szóval, egynek érezte az egészet, bár mesénként egy-egy újabb szereplővel és újabb kalandokkal (különösnél különösebb kalandokkal) ismerkedtünk meg, ám mivel Pom Pom fix volt, ezért kényelmesen követhető történetfolyam lett a különálló mesékből..
különösen a mesehősök neve tetszett L-nek és egyébként a Festéktüsszentő Hapci Benő volt a kedvence, mint szereplő..
(egy-egy mesét rajzfilmben is látott már a fiam.. na, nem vagyunk egy nagy tv-nézős család.. ha akarjuk, hogy valami villogjon a szemünkbe, akkor leginkább dvd-ről nézzük a kedvenc (mese)filmjeinket.. de talán az m2-n adják/adták legutóbb, azt azért néha, mondjuk reggelihez L. be-bekapcsolja.. szóval, a könyvet - bár abban is Sajdik Ferenc illusztrációi vannak - jobban szerette, azt mondja sok dolgot egészen máshogy képzelt el..
mellesleg én magam sem szerettem annak idején.. valahogy nekem az egész pompomosdi nem volt a kedvencem.. én sokkal jobban szerettem például a Mirr Murr kalandjait vagy a legkisebb ugrifülest vagy Oriza-Triznyákot.. ezek meg L-nek nem  tetszenek annyira.. mármint tv-ben.. mert az Oriza-Triznyákot olvastam már neki és szerette hallgatni..
nem nagyon szoktunk "összeveszni" ezeken, alig van köztünk ízléskülönbség.. íme az egyik)

a szerzőtől meg van még A házőrző macska című meseregény, azt pedig annak idején R. olvasta egyik nyáron (szünidei feladat volt egy választott könyv elolvasása és olvasónapló készítése), s annyira szerette, hogy nagyon gyönyörű (rajzos, feladatlapos, izgalmas) olvasónaplót készített hozzá:)
(ezt L-nek, L-lel még nem olvastuk..)

és hát egyébként meg Csukás Istvánnak annyi könyve van.. tulajdonképpen sokról azt gondolom, hogy nem is volna baj, ha meglenne.. de ugyanakkor sok meséjéből készült film is, ezeket inkább filmként vettük meg és ismertük meg.. például: Le a cipővel!, Süsü, a sárkány kalandjai, Keménykalap és Krumpliorr, Süni és barátai..
és megjegyzem, sok olyan is van, amelyeket - mivel én nem annyira kedvelem (tudom, ez hiba!!!) - nem is ajánlgatok L-nek (A nagy ho-ho-horgász, a Sebaj Tóbiás, ilyenek.. hát, így jártak..)

Carole Matthews könyvek

a nekem meglévő, általam olvasott könyvei az alábbiak (olvasási sorrendben):
A Csokoládéimádók klubja
Csokoládéimádók diétája
Jóban rosszban
Nyári ábrándok
Szeress Karácsonykor (ezt két Balzac között, csak úgy, pihiből.. meg van már decembertől, de most értem odáig, hogy elolvassam..)

aki ilyen könyveket azért olvas, hogy majd jól elgondolkodjon, vagy hogy mélyen szántó, világmegváltó gondolatokkal találkozzon, az magára vessen..
ugyanakkor, aki ilyen könyveket azért olvas, hogy könnyedén olvasson egy tűrhető történetet, a szereplőkön és az eseményeken nem túlsággal megerőltetően szeretne csak gondolkodni, az megnyugodhat: ezek a könyvek ilyenek..
szóval, nem mindig van eltalálva a szereplő bemutatása, viselkedése.. nem mindig a legjobb a cselekmény szövögetése és nem mindig jut a szerző (valamelyik hőse által) elfogadható álláspontra, DE
szóval, mindig van olyan része ezeknek a könyveknek, amikor az ember csak úgy örül, hogy van.. (vagy azért, mert sokkal jobb neki, vagy azért, mert megismerhet olyanokat, akiknek még nála is rosszabb.. vagy egyszerűen csak azért, mert ezekben a könyvekben általában a jó is és a rossz is megkapja a "magáét"..)

azonban, hozzátenném, hogy a Szeress Karácsonykor című írás egy kicsit kiemelkedik ezekből a művekből (legalábbis, számomra)
ebben a történetben nem egy undorítóan gazdag, überszexi nő a főszereplő, hanem egy hétköznapi, majdnem ötvenéves, férjezett, a férjével 27 éve együtt élő, együtt 2 már felnőtt, de távolról sem önálló gyereket nevelő asszony, akinek a munkája sem olyan szuper és a szülei is vénségükre elváltak és egyre jobban butulnak.. és a férj sem az a mindenkit meghódító fickó, a munkája is csak épp hogy.. szóval.. az egész, olyan "közeli".. értitek? tényleg, lehetne akármelyikünk.. a felvázolt események tényleg megtörténhetnének bármelyikünkkel és nem, nem túl sokat rinyálunk tulajdonképpen a Karácsony körül sem, pedig idő szerint épp Karácsony van..
mindent összevetve, kedvelem az írásait..
(és meg kell jegyeznem, nagyon nagyra becsülöm azokat, akiknek köszönhetően mindezeket magyarul olvashatom.. konkrétan szintén ennél az utolsónál szerintem a fordítás is nagyon ott van.. ennyi)

Honore de Balzac - Gobseck/Goirot apó

az 1820-as években vagyunk Párizsban, mind a két történetben.. az akkori társadalomról, a társadalom jellegzetes szereplőiből kapunk (ismét) igen mély merítést.. mind a két írás egy-egy főszereplőnek kiválasztott egyénen kívül bemutat még sok-sok tipizált személyt is..

Gobseck
egy (találóan elnevezett) bankjegy-embernek a hitvallását (az arany mindenekfelett) ismerjük meg, amit egy feltörekvő ügyvéddel (aki valami csoda folytán szimpatikus az uzsorásnak) oszt meg.. szomszédok, akik néha-néha beszélgetnek.. az ügyvéd érdekesnek találja a jellegzetes vonásokkal bíró Gobsecket.. aki később az ügyvéd munkájának megkezdéséhez is segítséget (tőkét) nyújt.. s akik tulajdonképpen "barátok" lesznek.. és az említett beszélgetések alatt kirajzolódik a párizsi társaság félelmetes volta.. a külsőségek és a társaság ostoba elvárásai, a hűtlen férjes asszonyok botor döntései, anyagias férjek, anyagias szeretők kavalkádja.. mindig nagyon érdekes események szemtanúja lehet az ember.. és szeretem, ahogy a szereplőit egyik elbeszélésből a másik kisregénybe vagy novellába vagy akár regénybe átvezeti.. és néhányuk sorsát egész végig megörökíti, fel-feleleveníti..

Goirot apó
egy vidéki nemes család fiatal, Párizsba jogot tanulni érkező fiának a történetén keresztül ismerjük meg egy olcsó panzió lakóit, köztük Goirot apót is.. akinek van két már férjnél lévő (sok hozománnyal házasított) lánya, akik azonban boldogtalanok, szeretőt tartanak és ide-oda lavíroznak a társasági életben.. és akik közül az egyiknek a szeretője lesz ez a fiatalember.. s aki így nem csak mint lakótárs ismeri meg Goirot apót, hanem, mint apát, apóst is.. s aki a fiatal férfit lenyűgözi feltételt nem ismerő szeretetével.. ugyanakkor az érvényesülésnek van más útja is (mármint nem csak az, hogy egy gazdag feleség szeretője az ember..) ezt a más utat mutatja meg a szökött fegyenc, aki feltárja a fiatal férfi előtt a társadalom posványát és megmutatja azt a (simán) járható utat, amihez nem is "nagyon" kell erkölcstelennek lenni..
szóval, a fiatal ember tipródik, egyik fényes bál követi a másikat, Goirot apónak egyre több váltót és adósságot kell kifizetni, a lányai olyanok, hogy a saját érdekükben csak kihasználják apjuk jóságát és amikor halálán van, akkor még csak meg sem látogatják.. a fiatalember és egy ismerős orvoshallgató ápolják utolsó óráiban és a temetéséről is ők gondoskodnak..

ez a két írás nagyon is jól illeszkedik a kb. 20 éven át írt regényfolyamba, az Emberi színjátékba.. és igen, mesél, bírál, megmutat, elítél, elbagatellizál.. bemutatja az érem minden (néha nem is csak két..) oldalát..
szeretem az írásait olvasni (ahogy azt már említettem).. most egy kis kihagyás jön (mondom: egymás után több könyvet olvasni ugyanattól az írótól nem szeretek..), aztán van még kiadott mű a világirodalom remekei sorozatban.. folyt.köv.

Fésűs Éva - Tapsikáné fülönfüggője

(esti mese olvasmány L-nek)
egy olyan mesekönyv, amelyben olyan mondatok vannak, hogy (kb. idézve..) "az eső a felhő szélén ülve lógatta a lábát, s már csak arra várt, hogy a békák jelezzenek, mit döntöttek: lesz ma eső vagy sem.." csak jó lehet..
egy olyan mesekönyv, amelyben a szereplők egyenként is nagyon jók, de az általuk létrehozott interakció, a történet is roppant érdekes és elgondolkodtató, szívet melengető, csak jó lehet..

Fésűs Éva meséi példa értékűek.. mi Csupafül történetein keresztül ismertük meg az írásait (L. tavalyi egyik kötelező olvasmánya volt a Csupafül 22 meséje)
a 22 mesében aztán megismertünk egy az iskolát most kezdő kis nyulat, akinek szerető, szeretettel-okosan nevelő szülei (nagyszülei) vannak, testvérei vannak (nem is kevés), jó és nem annyira jó barátai vannak, az iskola igen izgalmas terep.. és minden történettel tanultunk mi is valamit szülő-gyerek kapcsolatról, barátságról, szófogadásról, a helyes viselkedésről..

ebben a mesében az a történet, hogy egy öreg nyúl néni öreg napjaira szeretne venni egy helyet egy öregotthonban (mert bár vannak gyerekei, azok szétszéledtek..) van neki egy - szerinte értékes - fülönfüggője, azt szeretné eladni a helyi bogyóboltban, s majd annak az árából fedezi a további napjait.. és így megismerjük a bogyóboltos bogyószakértőt, annak a fiát, akinek nem sok barátja van, de egy iskolai program kapcsán úgy adódik, hogy mégis talál pajtásokat, azonban ez bajjal jár.. a megvizsgálásra otthagyott fülönfüggő az egyik pajtás miatt a rókához kerül, s elkezdődik a bonyodalom: vissza kell szerezni a fülönfüggőt, különben a bogyószakértő nagyon mérges lesz a fiára és ráadásul Tapsikáné terve is kútba esik..
és ahogy megpróbálják visszaszerezni (és leleplezik a rókát, aki egyébként orvos.. hahaha.. baromfi specialista:))) - erre gondolva L. többször percekig nevetett.. és ahogy aztán kiderül, hogy a bogyószakértő egyből látta, hogy valójában értéktelen, csak nem akarta egyből elvenni a kedvét az öreg nyúlhölgynek, s ahogy végül még sem haragszik senki senkire, mert végül meg lesz a nem is olyan értékes darab és a gyerekek is barátok maradhatnak és a bogyószakértő sem mérges és a róka is elnyeri a "jutalmát" és ahogy a nyúl néni is letesz az öregotthonról..
szóval, szép történet volt, ahogy kell..
(nincs meg a szerző valamennyi megjelent könyve, de ezt a hiányosságot igyekszem pótolni.. csak nehéz.. alig lehet - elfogadható áron - kapni.. mindenesetre a következő esti mesés könyvünk a Toportyán Tódor a mezei könyvnapon:)

Honoré de Balzac - A rejtély/Albert Savarus

(akkor vissza a világirodalom remekei sorozathoz.. Balzactól elég sok könyv jelent meg ebben a sorozatban, s mivel egymás után nem szeretek ugyanattól a szerzőtől több könyvet olvasni, ezért volt egy kis kihagyás.. de akkor most folytatom..)
A rejtély
az 1800-as évek legelején vagyunk, Napóleon első konzul lesz, túl vagyunk egy államcsínyen, de ebben az országban és főleg ebben az időben mindig forrong(ott) valami.. szóval, annyi összeesküvés és cselszövés van folyamatban, hogy igazán jut belőle minden lapra egy.. a helyszín egy franciaországi kis város (Troyes, Aube megye központja) és környéke.. a főhős valójában 5 férfi és egy nő, ám a férfiak egyikét - egy család egykori intézőjét - kiemelve az ő szemszögéből és az ő történetét követve tudjuk meg a további 4 férfi és a nő körüli események hihetetlen sorát..

"(Balzacot) ..főképp a királypártiak harca érdekelte a Köztársaság ellen, a régi küzdelme az újjal, a már szétszórt arisztokrácia gyürkőzése a polgársággal. Ezt írta meg A huhogók-ban, s ide kanyarodott vissza A rejtély-ben. Milyen fordulatos a kémtörténet, melyet a Pichegru-Riviére-Polignac összeesküvés tényalapjára épít, milyen sajátos a Laurence de Cinq-Cygne körül forgó szerelmi vetélkedés, és maga Laurence is: milyen megkapó ez a rettenthetetlen fiatal lány, aki szembeszáll Bonapartéval! Ám Balzac többet markol ennél: felvonultatja Napóleont, Fouchét, Talleyrand-t, Carnot-t, Sieyést, s egész sor ragyogó jelenetet visz a politikai kulisszák mögé." - idézet a könyv fülszövegéből..

realista/romantikus/kalandregény.. így tudnám összefoglalni.. amikor megszokja az ember a helyszínek és az (általában) ezer szereplő francia nevét és úgy kb. belövi magát korban is, onnantól kezdve annyira élvezhető.. Balzac olyan finoman humoros, hogy néha észre sem veszi az ember, de mégis.. a sorokat falva hipp-hopp a végére értem ennek a történetnek is.. és legjobban azt szeretem, hogy a jó nem mindig a legjobb és a rossz nem mindig egyértelműen rossz.. és a legeslegjobb pedig az, ahogy egy-egy mondattal tökéletesen bemutat egy-egy embert, egy-egy ember jellemét..

Albert Savarus
most az 1830-as években vagyunk, szintén egy franciaországi kisvárosban, ahol megismerünk egy családot, annak eladó lányát, barátaikat és a városba költöző ügyvédet, az ő szerelmi történetét és politikai próbálkozásaiba is betekintést kapunk..

" önmagába zápult kisvárost kapunk, ..... egy képviselő-választás cselszövényeit, .. az aljas Rosalie-t. Változott a kor, megváltozott minden. De a léniával kihúzott realista keretek közt itt is szenvedélyek lobognak... a kemény akaratú férfi-nő, aki hegyeket mozgatna meg - Rosalie egy gyönyörű nagy szerelmet dúl fel" - szintén (de itt nem szó szerinti) idézet a könyv fülszövegéből..

igen, a szenvedély az lobogott.. főleg bennem... annyira tudtam haragudni Rosalie-ra! annyira szántam a szerencsétlen Albert-t, úgy együtt éreztem az abbéval.. és stb., stb.  .. gondolom, pontosan hoztam azokat az érzéseket, amiket Balzac kiváltani kívánt.. mondom, zseniális ábrázoló és egyik kedvenc íróm
(hisz én bírom a könnyed irodalmat.. és Balzac véleményem szerint elképesztő jó "ponyvákat" írt.. nem?)

Jean de La Fontaine - Mesék

(az 1954-es, Szépirodalmi Könyvkiadó által kiadott és Rónay György által fordított kötet van meg nekünk)

egyszerűen imádjuk.. L. még nem mindig érti meg első olvasásra/hallásra a történetek (a néhány soros, rövid, frappáns és igazán csattanós történetek a kedvenceink) mondanivalóját, de egyre inkább..

(ezeket a meséket a "szünetekben" olvassuk.. amikor egyik esti mese olvasmányról áttérünk a másikra.. amikor egyik kötelezőt befejeztük és még nem kell kezdeni a másikat.. szóval, amikor csak alkalmas idő adódik, akkor fellapozzuk és találomra egyet kettőt elolvasunk..)

nem tudom, milyen volna eredetiben olvasni, de R.Gy. fordítása (és itt nem átdolgozása) zseniális (bár átdolgozni is remekül tud!)
egy-egy történet néhány mondata olyan távlatokat és olyan tereket, intervallumot nyit meg, annyi gondolkodni valót tár fel és annyi igazságot/hazugságot, jót/rosszat, szóval az élet annyi oldalát mutatja meg..
folyamatosan olvasgatjuk és folyamatosan szeretjük!

Urbán Gyula - Minden egér szereti a sajtot

esti mese olvasmány L-nek (és persze nekem.. merthogy miattam vettem meg a könyvet.. annak idején láttam a tv-ben a bábfilmet és nagyon-nagyon tetszett..)

egy utcai zenész, egy verklis, Zakariás meséli el egy fehér egér család történetét, akik egy ideig vele léptek fel, mint attrakció, aztán megszöktek (mert nagyon kevés pénzt keresett így Zakariás, mindig éhesek voltak és nélkülöztek) és beköltöztek egy sajtüzembe.. ahol azonban már laktak egerek, méghozzá egy szürke egér család..
a fehér egér család olyan művészféle, egy kislánnyal, a szürke egér család pedig olyan "szürke".. hétköznapi egér család, egy kisfiúval.. nehezen fogadja el egymást a két család, de elég nagy a hely, szóval így együtt laknak.. csakhogy a két gyermek egymásba szeret és ezzel olyan helyzet áll elő, amelyben nem tudja kikerülni egymást a két család..
és a padláson ráadásul lakik egy macska.. mit macska! egyenesen a Nagy Macska Mágus!
és hogy megszűnjenek a különbségek a kislány szürke akar lenni, a kisfiú meg fehér (egymástól függetlenül) és felmerészkednek a macskához, aki át is változtatja őket.. azonban így már nem is tetszenek egymásnak, ráadásul a szürke lányt kitagadja a fehér család és a fehér fiút is elküldi a szürke  család..
akkor még egyszer, immár együtt felmerészkednek a padlásra a mágushoz és visszaváltoztatják magukat..
a mágusról is kiderül, hogy valójában egy egér, aki azért adta ki magát macskának, hogy abba a házba már (igazi) macska ne költözzön, így nem kell félnie az ott lakó egereknek..aztán ez a "macska" leteremti a szülőket: miért is a különbségeket keresik, miért nem azt látják meg, amiben egyformák: mármint, hogy minden egér szereti a sajtot... és tényleg!
szóval, minden jóra fordul..
ráadásul a verklit megjavítja Zakariás kakaduja, újra szépen szól és a szép muzsika mellett elmondott történet meglágyítja az emberek szívét és csak úgy hullanak az érmék.. és ráadásul két szürke-fehér pepita egér (igen, a kislány és a kisfiú gyermekei) csatlakozik Zakariáshoz, hogy ezentúl vele járják a világot..

L-nek is nagyon tetszett.. sokat nevetett, ám úgy szeretem, ahogy gondolkodik.. azt mondta, hogy amikor a gyerekek felszöktek a padlásra, nem fogadtak szót, az nem baj?
és hát, igaza van.. nem fogadtak szót.. én erre azt mondtam neki, hogy úgy általában helyes, ha szót fogadnak a gyerekek a szüleiknek, azonban van olyan, amikor ez felülíródik.. és hát például ilyen a szerelem.. és ráadásul, azok a gyerekek, akik úgy általában szófogadóak, addigra mire önálló döntéseket kell hozniuk tulajdonképpen "magukba szívják" a szülők értékeit és elvárásait, szóval, ha végre egyedül döntenek (mondjuk hallgatnak a szívükre) úgy sem tudnak olyan nagyot hibázni..
ebben maradtunk..

Melanie Gideon - Mindörökre behálózva

az USA-ban, San Francisco agglomerációjában vagyunk, napjainkban.. főszereplőnk egy 45 éves nő, anya, feleség, tanítónő.. és a házassága (a gyerekeivel), no meg az internet..

kedvesen keserédes.. ha ismered azt az érzést, hogy megérintenéd a társadat, megölelnéd, de félúton megáll a kezed, elakad a hangod, és csak egy halk sóhajtás lesz a mozdulatból, akkor pontosan érteni fogod, miről szól a könyv..
ha pedig azt is tapasztaltad, milyen nehéz két kamasz korú gyermek édesanyja lenni, s arról is van némi fogalmad, hogy egy nő valamennyi szerepe értelmezhető tulajdonképpen egy-egy fő állásnak, akkor már nem is kell többet mondanom.. sok olyan dolog lehet egy nő életében, amit néha jobb nem látni/tudni..

maga a történet frappáns - Alice az anyja halála miatti kritikus évben, elhidegülve (bár még nem reménytelenül kiábrándultan) férjétől, aggódó anyatempóban az internet kínálta lehetőségekhez fordul.. FB, twitter, email, stb.. annyi olvasni való, annyi posztolni való.. kiválóan alkalmas arra, hogy elterelje az ember figyelmét arról, amit épp nem akar tudomásul venni..így keveredik bele egy ún. házassági felmérésbe, amelyben kérdésekre válaszolva kell részt vennie.. és kirendelnek hozzá egy kutatót, aki az ő válaszait értékeli, s akivel aztán szerelembe bonyolódik... és mindez nem elég: a kutató ugyanis a férj maga! aki miután észlelte a távolságot, elindult, hogy visszaszerezze a feleségét.. ha így, hát így...
nem rossz a befejezés sem, Alice rájön, hogy a kutató valójában a férje és barátnőik esküvőjén ezt - naná, hogy chatelve - meg is beszélik.. aztán pedig nagy az egymásra találás.. hisz hiányoztak egymásnak..

szívesen, könnyen olvastam.. érdekes volt a szöveg szerkesztése is.. bejegyzések, emailok, keresési eredmények.. posztok.. chatek.. szóval.. igen, tetszett!

(már korábban kinéztem magamnak, de eddig mindig csak drágán tudtam volna hozzájutni a szerző másik művéhez.. Házasságom története - Egy boldog évünk a hullámvölgyben.. ezek után nem sokat fogok tanakodni, ha megint nagyobb könyvvásárlásra szánom magam: a megrendeltek között ez is ott lesz..
nézegettem az írónőről fellelhető adatokat.. ez a most említett könyv az első felnőtteknek szóló könyve, mert amúgy gyerekeknek írt.. Mo-n a gyermekkönyveit nem adták ki.. kár.. érdekes lehetne..)

Lázár Ervin - A Hétfejű tündér

(L. januári kötelező olvasmánya ez a könyv)

tér, idő, egyebek, mind-mind lényegét vesztett elemek.. a lelkünkben vagyunk, kisgyerekként.. és ez a lényeg!

meséiből humor és szeretet sugárzik, a stílusa, szójátékai, alakjainak neve annyira egyedi és annyira mesés,  ez gyermekésszel-szívvel annyira szerethető.. L. noszogatás nélkül olvasta a napi adagját, sőt néha túl is teljesítette azt.. különös kedvenc volt a hazudós nyúl, a szeplők és a nagypapa a csillagokkal..

(ezt olvasni kell.. és ugyanúgy, mint nekem, meg kell döbbenni: amikor már azt hiszi az ember, hogy sok-sok évesen túl van mindenen, akkor igenis lehetséges, hogy előbújik az a kis cincogi, aki én is voltam, mondjuk 10 évesen..)

olvastuk még a szerzőtől A kisfiú meg az oroszlánok és A négyszögletű kerek erdő című művet is..
mindkettő sok beszélgetés alapja, kiinduló pontja lett, L-lel (már ágyban, olvasás után, még elalvás előtt.. tudjátok, abban a már majdnem álomszerű állapotban, amikor már lassan szuszog.. puha és meleg..) mindig izgalmasak a beszélgetés.. olyan gondolatai vannak és olyanokat kombinál, hogy csak nézek..
A négyszögletű kerek erdő-t színházban is láttuk (több társulat előadásában is) és láttuk azt a régi-régi televíziós felvételt is, amit én is gyermekként láttam..
szeretjük! ennyi..

Bálint Ágnes - Frakk és a foci

természetesen, elolvastuk a további meséket is Irma néniről, Károly bácsiról, Frakkról és a cicákról.. no meg, Lajcsikáról, a szomszéd kisfiúról, a kutyaiskoláról, a fociról, a környék fiú cicáiról és Irma néni barátnőiről..

igen, a további történetek is tetszettek nekünk..
L. annyit jegyzett meg, hogy nem érti, hogyan tudnak egymással (mármint a kutya a macskákkal, a kutya a gazdáival, a cicák a gazdáikkal) beszélgetni..
mert amíg az első könyvben szereplő ún. beszélgetések magyarázhatók voltak azzal, hogy "ismerik" egymást, itt annyira konkrét dialógusok  voltak, hogy L. gyanút fogott: ilyen nincs is.. és valóban.. azonban az, hogy ez mese, ahol minden lehetséges megoldotta a kérdést.. ja! persze! (mondta L., miután kicsit gondolkodott..)

(nekem a látott rajzfilmek alapján úgy tűnik, mintha lennének még történetek, de könyvben nem nagyon találom.. azért még kutakodok, s ha létezik még kiadott kötet, akkor azt is elolvassuk majd)

esti mesét olvasni a gyermekünknek, vagy elalvás előtt halkan duruzsolva énekelni a gyermekünknek a világ (egyik) legjobb dolga.. soha ki nem hagynánk..

Katie Fforde - Francia kaland

Napjainkban, egy angol kisvárosban vagyunk, főszereplőink egy testvérpár (lányok), akik hóbortos nagynénjüktől bolthelyiséget és egy kis kezdőtőkét (pénzt és meglévő tárgyakat) örököltek egy régiségüzletházban, a Francia Ház nevű helyen.. amit persze egy helyre pasi vezetget.. s aki, mint kiderül - válása miatt - épp a tönk szélén áll, olyan sok pénzzel tartozik, hogy a régiségüzletre az elkótya-vetye vár.. és akkor innen indulunk..


és az a helyzet, hogy a két lány közül az épp egyedülálló Ginát valóban elkezdi érdekelni a régiségek világa (míg a két gyereket párjával nevelgető Sally inkább az új dolgokhoz vonzódik.. bár új dolgot régi dolgokból is lehet alkotni, szóval azért ő sem teljesen érdektelen) és persze, szintén Ginát naná, hogy elkezdi érdekelni a Francia Házat vezető, nem annyira simulékony pasi..

nem terhelt túlságosan a régiségekkel: ahogy eddig nem túl sokat tudtam, most ugyanúgy nem tudok túl sokat ezekről a dolgokról.. ami nem baj, mert ha érdekel is a téma, akkor annak majd máshogy igyekszem utána járni.. 
Gina épp annyit nyavalygott és bizonytalankodott csak, amennyit még el lehet viselni.. a fickó épp annyira tűnt elérhetetlennek és bonyolultnak, amennyire kell.. a testvérek természetesen egymást segítve oldottak meg mindent és természetesen egy kisvároska összetartó boltos csapata és néhány jó barát (és persze a nem annyira jó volt feleség) is kirajzolódott..
a történet pedig szépen van vezetve és nem nélkülözi azt a kiszámítható izgalmat, amit még épp szeretek..

(persze, a boldog vég, ahogy az már lenni szokott, biztosítva van.. szóval, egy percig sem izgultam az egymás felé terelgetett szereplők miatt: a végére összeértek..)

nem, nem untatott, szerettem olvasni (ez is egynapos lett..) de olyan nagyon nem is varázsolt el.. 
a szerzőtől már megpróbáltam elolvasni a Hív Amszterdam című könyvét (akkor is, most is, 2+1 akcióban ezek lettek a +1 könyvek.. akkor nem jutottam tovább a könyv 1/3-ánál, ami  - tekintve, hogy nem nagyon szeretek félbehagyni megkezdett olvasmányt - azért beszédes.. de lehet, hogy csak volt annyi más olvasni valóm, ami jobban érdekelt, s ezért félre tettem.. most előveszem majd újra, s ha most nem ítélem olvashatatlannak, akkor megpróbálkozom a szerző további könyveivel is..)