Laura Dave - A válás ünnepe

a történet két nő (és a velük kapcsolatban álló férfiak) néhány napját meséli el, járunk NY város Brooklyn kerületében és Montauk-ban.. illetve utazunk az időben is, mert a történet jelen idejű ugyan, de (visszaemlékezésekkel) megismerjük mindkét nő kapcsolatának eddigi történetét és képet kapunk egy házról is, amelynek szintén története van (az 1938-as nagy hurrikán pusztítását szinte egyedüliként élte túl az épület), amely szintén fontos szerepet játszik a (család) nők életében..

az egyik nő (az idősebb) Gwyn, aki 35 évnyi házasság és sok-sok remek parti után most épp a házassági évfordulójuk napjára szervez ünnepséget.. amivel azonban nem az évfordulót kívánják megünnepelni, hanem a válásukat, amit így akarnak "barátságosra" váltani.. illetve helytelen a többes szám.. ezt csak a férj gondolja így.. mármint, hogy a válást barátságossá lehet ünnepelni..
megtudjuk ugyanis egyrészt, hogy Gwyn még mindig szereti a férjét, másrészt azt is, hogy a férj szimplán csak le akarja cserélni feleségét egy másik, fiatalabb asszonyra.. mert bár a férfi egy (szerinte) felülbírálhatatlan érvvel áll elő: buddhista lesz, ami olyan fokú változás, hogy abba nem fér bele a házasság.. azonban a szerető feleséget "kihagyja" a számításból.. a felesége akár arra is képes volna, hogy ezt a változást is elfogadja, sőt, megértse.. ezért ő maga is foglalkozni kezd a vallással és elmegy a férje által emlegetett meditációs központba.. ahol aztán kiderül, hogy a férje bizony nem sokat meditált ott..
aztán persze, összeáll a kép.. a feleség bizony egyszerűen meg van csalva.. ráadásul azt is megtudja, hogy kit választott a férfi helyette.
és elhatározza, hogy rendben, megrendezi ezt a bulit.. csakhogy felbérli a másik nőt (rendezvényszervező), hogy az estét étellel/itallal megszervezze.. és abban bízik, hogy így (a meghívott közel 200 vendég előtt) szembesítve, majd meggondolja magát a férfi és visszatalálnak egymáshoz.. hát.. a buli vége még odébb van..

a másik nő (fiatalabb) Maggie épp most készül hozzá menni Gwyn (és a hűtlen férj, Thomas) fiához.. a szabadsághoz és önállósághoz szokott lány nagy elhatározásra szánja magát.. ez a férfi immár neki való.. kérésére/kérdésére igent mond.. összeköltöztek, közösen végzik egy étterem megnyitásának feladatait.. egyszóval: készülnek a közös életre.. a fiú már találkozott a lány apjával (anyja elhagyta őket, de ez a regény szempontjából mellékszál.. illetve magyarázatot ad a lány eddigi rövid kapcsolataira..), a lány azonban még csak telefonon beszélt a fiú szüleivel.. most pedig indulni kell Montauk-ba, az ünnepségre.. ahol majd megismerkedik a családdal.. és akkor az indulás reggelén a fiú előáll egy addig még ki nem mondott dologgal: a családjának fél milliárd dollár a vagyona.. hozzávetőleg..
és elindulnak, de a lányban kérdések fogalmazódnak meg.. mert az még önmagában nem baj, hogy gazdag a család.. a nagyobb baj az, hogy vajon mi az, amit még nem mondott el a fiú..
és hát bizony, van még olyan, amit nem mondott el a fiú.. például azt is "elfelejtette" megemlíteni, hogy már volt nős.. s hogy a mostani étterem sem az első üzlete.. szóval, a helyzet bonyolódik..

és akkor megérkeznek és mindenki találkozik mindenkivel.. és bármennyire is eltérők a körülményeik és a koruk, Gwyn és Maggie helyzete mégis azonos: mindketten útelágazáshoz érkeznek. És bár az egyik még el sem kezdte a házaséletet, a másik pedig épp most készül (látszólag) pontot tenni a végére, ugyanarra a kérdésre keresik a választ: mikor kell küzdeni egy kapcsolat megmentéséért, és mikor kell végleg elengedni?

a történet vége "papírforma", a férj nem gondolja meg magát..  a rendezvényszervező "másik" nő a helyzetéhez képest "szépen" viselkedik.. a nők között tulajdonképpen nem lehet igazi harag.. hisz egyikük sem tehet semmiről.. a fiatal lány is úgy fogja fel az elhallgatott dolgokat, mint egy teljesen új élet kezdetét..
tehát: Gwyn elengedi, Maggie pedig megküzd és megtartja a kapcsolatát..

szép történet, ami nagyon jól van megírva.. tetszett, ahogy apránként jutottunk az információkhoz, miközben megismertük a nők gondolatait, helyzetüket, vágyaikat, reményeiket.. igazán közel állt hozzám Gwyn és az ő gondolatai.. ugyanakkor Maggie-vel is tudtam azonosulni.. mindketten logikusan, gyönyörű mondatokban "gondolkodnak" végig a könyvben..
(és tetszik a vége is, még akkor is, ha csak félig boldog.. sőt, épp ezért.. az életben inkább ezt tudom elképzelni..)