2014. április 25., péntek

Gil McNeil - A dívák nem kötnek

Angliában vagyunk, napjainkban.. a történet kezdetén Londonban, majd később (főként) egy tengerparti kisvárosban.. főhősünk egy fiatal anya (két fia van, 7 és 5 évesek), akinek épp akkor halt meg egy autóbalesetben a férje, amikor egyébként is bejelentette, hogy becsajozott és el akar válni.. kétségeket és sok hitelt hagyott hátra a fickó, el kell költözni Londonból.. az anya (Jo) még nem ment vissza dolgozni (egy tv csatornánál volt elismert szerkesztő), de így nem is tud, mert többe kerülne a gyerekfelvigyázásra kiadott pénz, mint amennyit keresne.. ráadásul soha nem érne rá a gyerekeire.. végül is a költözés nem baj: a vidéki városban lakik Jo anyja és az anyjának van ott egy kis fonalboltja, amit már nem nagyon bír működtetni..
tehát eladja a londoni lakást, kifizeti a hiteleket, vásárol egy házat a vidéki városban és költöznek..

és.. nem is tudom.. tartalmat nem nagyon tudok/akarok írni.. Jo életének egy évét öleli fel a történet.. és van benne mindenféle.. női barátság, fonalak, pamutok, selymek, gyerekek, iskolák, szülők (ellenséges és nem ellenséges szülők), kocsma, egy filmsztár, kötőklub, könyvtár, sütemények, kutyák, szomszédok, egy városka lakói, férfiak (akik szóba jöhetnek és akik nem..), pompomok, teababák, sálak, pulóverek, tengerpart, a meghalt férj szülei, testvérei, gyász, harag, pislákoló reménysugár.. szóval, minden


szerettem olvasni.. érzékenyen és kellő humorral ötvözve tekinthettem be Jo mindennapjaiba, kételyeibe, küzdésébe, örömébe, anyaságába, munkájába..
"okosan" ír a szerző, "helyes" a főszereplő anyuka.. egyszóval: a helyén van ez a könyv..


Nincsenek megjegyzések:

Magamról

(micsoda butaság ez...)