2014. március 31., hétfő

Jenny Colgan - Karácsony a Cupcake Kávézóban

napjainkban vagyunk, főleg Londonban, főleg a már ismert kávézóban, de megfordulunk New Yorkban is.. először a főhős nélkül, majd vele is.. az előző történet óta mondjuk egy év telt el, a kávézó prosperál, a helyi bank tisztviselőjével a kapcsolat működik, együtt laknak a pasi 12 éves öccsével..

- és akkor onnan indulunk, hogy a helyi bankban megszorítások vannak és a pasi lehetőséget kap arra, hogy megmutassa az amerikai kollégáknak, mit tud (egyszerűen csak nincs elszállva magától.. belátható, emberléptékű hitelügyleteket engedélyez, így alig van behajthatatlan kintlévősége).. és ez persze tetszik odaát.. és persze Issy is készül már a karácsonyi rohamra a kávézóban.. továbbra is két segítővel dolgozik, úgy, hogy a feladatok nagy részét továbbra is egyedül látja el..
és tulajdonképpen az egész történet arról szól főleg, hogy a pasi rájön: nem várhatja el, hogy Issy mindent (főleg a kávézóját, ami épp csak most kezdett igazán működni) félre dobja és rohanjon utána/vele a világ másik végére, ahogy Issy is rájön: nem várhatja el, hogy a pasi feladja ambícióit és ne fogadjon el egy ilyen remek ajánlatot.. igen, szépen szeretik egymást.. mindketten szeretnék, hogy a másiknak jó legyen, hiszen egy rossz döntés mindkettejüket boldogtalanná tenné.. és végül is, bár nem mondják ki, de úgy tűnik a szakítás az egyetlen megoldás..
aztán persze kicsit forgunk a karácsony körül is.. szülők és gyerekek körül.. iskolák és karácsonyi műsorok körül (ennek kapcsán kiderül, hogy a pasi öccsét újabb iskolából csapták ki.. hát, nem a legideálisabb a helyzet..) barátok és sütemények, barátok és vacsorák körül is.. ajándékok körül.. ám épp csak annyira, amennyit még ki lehet bírni..
aztán persze minden valahogy (nekem mondjuk, elég hirtelen) megoldódik.. a londoni kávézó otthon marad, a már bevált alkalmazottak egy fő plusz segítséggel megoldják, Issy pedig irány New York.. és egy ottani kávézó/muffin sütöde lesz a következő munkahely/kihívás.. a pasi öccsének pedig van egy remek középiskola, ahol már várják..
szóval, a szokásos: némi kiszámítható, elviselhető "izgalom" és nehézség után a biztos, boldog vég..
egyébként meg tetszett, olyan "vasárnapdélutánülökazerkélyenanapsütésbenésvíganolvasok" könyv volt..

(sajnálom, hogy más könyveit nem fordították még le magyarra - pedig van még neki néhány.. angolul, ahogy már említettem, nem okoz örömet az olvasás.. ez van..)

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

(micsoda butaság ez...)