Déry Tibor - Anna néni
(jómódú polgári család gyermeke, tanult, nyelveket tanult, majd írni kezdett.. versei, novellái jelentek meg, majd a tanácsköztársaság bukása után emigrál, Bécsben, Párizsban majd végül Olaszországban települ le, megírja a magyar avantgárd kiemelkedőnek számító darabját, Az óriáscsecsemőt.. visszatér Mo-ra, de később is sokat utazik külföldre, 45 után sorra jelentek meg addig ki nem adott művei, többek között az Alvilági játékok című novelláskötet, amelyben az Anna néni először megjelent..)
- a novella(füzér) a pesti ostrom atmoszferikus rajzát nyújtja.. a pincék "életét" realista és expresszionista-szürrealista eljárások
segítségével idézte fel, így egyszerre sikerült az ostrom valóságos
történetét és bizarr atmoszféráját bemutatnia.. de nem elégedett meg a
krónikával, távolabbi összefüggésekre világított rá, a magyar társadalom
néhány fontos problémájára figyelmeztetett:
"középosztály" szétesésére, egyes rétegek elaljasodására, a kisemberek
megalkuvására.. tehát erkölcsrajzot adott, egyszersmind társadalmilag érvényes
típusokat keltett életre: a pesti polgárság, a hivatalnok-értelmiség és a
félproletár-félkispolgár szegénység emberi típusait.. Anna néni az egyik hőse, aki ösztönös
lázadással szegül szembe az alvilág hatalmaskodó uraival, tulajdonképpen az író morális ítéletét képviseli.
érdekes volt.. az óvóhely homályában
mitikus árnyakká növekedtek és torzultak a figurák, a köznapoktól
elrugaszkodott irreális élet látomása groteszk mozzanatokban bontakozott
ki..
William Faulkner - Két katona
(Nobel-díjas amerikai író, egyike a 20. század legnagyobb hatású irodalmi
nagyjainak, tekintélyét újító írói stílusa alapozta meg, s mivel legtöbb műve Mississippi államban játszódik, úgy tekintik, mint a Déli irodalom egyik legfontosabb képviselőjét.. és tényleg: Mississippi államának története és kultúrája, sőt az egész déli világ, nagy hatással volt nemcsak egyéniségére, de írásaira is: meglátta a faji megkülönböztetés tarthatatlan állapotát, a Dél
ellentmondásait, észrevette, hogy a magukat együgyűnek álcázó déli
"öregfiúk" mögött gyakran meglepő intelligencia rejlik.. stílusa kísérletező (experimentális), írásaiban gyakran erős érzelmeket fejez ki, mindez
komplikálttá teszi regényeit.. ráadásul karakterei változatosak: néger rabszolgák
leszármazottjaitól, a fehér szegényektől, a földművesektől, és a
munkásosztály tagjaitól kezdve az arisztokratákig mindenkiről írt.. a "katonáskodásban" ükapja miatt érintett, ő maga is szolgál a brit légierőnél, bár frontnak még csak a közelébe sem kerülhet..)
-ebben a novellában egy testvérpár a főhős, egy felnőtt, 20 éves fiú és a 9 éves kisöccse.. kirajzolódik még egy kissé elhanyagolt gazdaság, az apa, aki szerint a család már eleget adott a hazának és az anya, aki nem érti, de elfogadja fia döntését: mennie kell.. a japánok ellen, Pearl Harbor-ba.. és bár sok szó esik a felnőtt fiú vívódásáról és döntéséről majd indulásáról, igazából a 9 éves kisfiú a (fő)hős.. aki utána megy bátyjának a majdnem 100 mérfölddel odébb lévő nagyvárosba, ahol meg is találja, s mivel feltett szándéka, hogy vele megy a háborúba - hiszen fát vágni és vizet hordani ott is kell.. - csak egy újabb, utolsó személyes megerősítő találkozás után fogadja el, hogy neki még otthon a helye, s neki kell immár vigyázni szüleire..
szép történet volt..
Cecil Scott Forester - A túsz
(Kairóban született, régi angol katonacsalád gyermeke, hírnevét újságíróként szerezte a spanyol polgárháborúban és Csehszlovákia náci megszállásának idején.. történelmi tengerész történeteivel nagy sikereket ér el, jelen novellája A lidércnyomás című kötetben jelent meg először Mo-n)
- a háború vége felé vagyunk, a német vezetés már az ésszerűtlen intézkedéseknél tart.. főhősünk egy 62 éves tábornok, akit korábban visszarendeltek, lefokoztak és a felesége, akivel 40 évnyi házasságot tudnak a hátuk mögött, s akivel elvesztették (a háború miatt) mindhárom (katona) fiukat.. a tábornok most közvetlen parancsot kap, amire természetesen nem mondhat nemet, s az érvényes túsztörvény miatt feleségét is veszélyezteti, ha rossz döntéseket hoz.. és kedvesen, félszavakkal értve egymást, átbeszélik a helyzetüket.. a tábornok elindul.. s a feladat, hogy egy erődítményt kell létrehozni és védeni, s ott a katonákat mindenképpen harcra szorítani.. és tényleg, megteszi, amit lehet.. amikor azonban már sok ezer embert elvesztett és még tízezer ember sorsa múlik rajta, akiket a biztos halálba küld, ha folytatja a harcot, akkor már ott tart, hogy megöli magát.. félre vonul, hogy elolvassa feleségétől kapott levelét.. a levélben azonban azt írja az asszony, hogy gyógyíthatatlan rákbeteg, s a végét járja.. és akkor a tábornok öngyilkosság helyett megöli a közvetlen főnökét és megengedi a tízezer embernek, hogy megadják magukat, s így megmenti őket..
és most jön a csattanó: a feleség egyszerűen csak imádta férjét és értette (a még itthon folytatott beszélgetésből a felvázolt) helyzetet és szó sem volt betegségről, csak meg akarta könnyíteni férjét a döntés meghozatalában.. azzal zárul az elbeszélés, hogy a túsztörvény értelmében jönnek az asszonyért.. ebben a néhány oldalban annyi szerelem volt, anélkül, hogy arról ténylegesen szó esett volna, hogy megsirattam mindkét embert..
Hara Tamiki - A nyár virága
(Hirosimában született japán költő, hírnevét ez a novellája hozta meg.. az atomtámadásban elpusztult szülővárosában a felesége is halottak között volt.. legjobb műveit az iszonyat elleni felháborodás ihlette.. 46 évesen öngyilkos lett..)
-az elbeszélésben Hirosimában vagyunk.. azon a reggel, 8 óra 15 perckor.. főhősünk egy férfi, aki épp otthon van, a fürdőszobában, meztelenül.. és egy pillanat alatt ráomlanak a falak és egy pillanat alatt tudni lehet, hogy nagyon nagy a baj.. minden össze-vissza.. nadrágot is alig talál magára.. húga és egyik bátyja meg van, ők is otthon voltak.. a házuk nem omlott egészen össze.. de másik testvére és azok gyerekei és az otthon lévő báty felesége és gyerekei nincsenek meg.. később sem lesznek meg.. lesznek azonban halottak.. vízért, életért, egy utolsó valamiért könyörgő, szenvedő emberek.. és még több halott.. és értelmetlen jövés, menés.. keresgélés.. értetlenség.. szomorúság.. bánat.. azt hiszem, el tudom (bár nem nagyon akarom..) képzelni azt a reggelt..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése