Török Sándor - Falatka királysága

(esti mese olvasmány L-nek)

egy (magyar) család tagjai a történet szereplői: anyu, apu, a kisfiuk, Péterke/Falatka, a nagyszülők.. és kicsit később Évi, Falatka "menyasszonya"..  itt, az Óperencián innen.. és a hétfejű sárkány, a törpék, Hófehérke, a farkas, Piroska, stb., mesehősök ott, az Óperencián túl..
ugyanis egyik reggel Falatka úgy ébred fel, hogy ő tulajdonképpen egy királyfi, aki ráadásul jöhet-mehet az Óperencián innen és túl is.. kedve szerint..
és a meseregény elején megismerkedünk Falatkával, meghallgatjuk viselt dolgait (mert a szerző egyébként nagyon jól ismeri..), és nem lepődünk meg azon a logikus végkifejleten, hogy egyik kedd reggel egyszerűen királyfi lett.. mert előtte hónapban például volt autó, villamos, Karácsony és Szombat is.. és babának és kisgyereknek is nagyon "különleges" volt (amivel persze arra utal a szerző, hogy minden gyerek nagyon is különleges, babának és kisgyereknek..)
és persze hogy volt neki saját "felhőszelleme", a Fargevajki.. "akivel" esténként órákon át tudott játszani és beszélgetni..

és mire jól megismertük őt, tényleg nagyon sokat nevettünk (az ismerősök elnevezése például nagyon tetszett L-nak: Jujj néni és Pokoli bácsi például, vagy az a történet, amikor a cukrászda teraszán ülő felnőtt férfiaknak mesélte, hogy ő tulajdonképpen a körorvos, csak injekciót nem ad, mert azt a nagypapa vállalta helyette.. stb.)
és akkor vártuk a kalandjait az Óperencián túlról is.. és itt ment el a kedvünk a történettől (de azért persze becsülettel befejeztük az olvasást).. mert innentől kezdve szétesett az egész..
remekül bemutatta a szerző, hogy az innen és túl hogyan is van, hogy akár egyszerre lehetünk itt a matekórán és ott beszélgethetünk Hófehérkével az automata mosógép előnyeiről.. vagy a reggelizőasztalnál ihatunk szódavizet, de ugyanakkor ezzel a szódavízzel legyőzhetjük a hétfejű sárkányt is.. akiről - és más "gonosz, rossz" mesehősökről is - megtudjuk, hogy csak azért rosszak, hogy a jók még jobban lehessenek.. hogy biztosan észrevegyük a jóságukat.. de aztán követhetetlen és unalmas lett az egész..
nagyon furcsa (de nem annyira ötletes) neveket használ.. nagyon érdekesen (néha még számomra is csak nehezen) köt és utal ide vagy oda, innen vagy túl..

szóval, elfogyott a "lendület" a végére.. vegyes érzéseink vannak: mert amíg olykor-olykor nagyon jó volt olvasni és hallgatni és Falatka  viselt dolgain kacagni, addig hiányoltuk a kedélyes folytatást, a jó kis kalandokat Óperencián túl..

(és egyébként a szerzőnek viszonylag sok könyve jelent meg, de ő is olyasmi lett nálunk, mint Csukás István.. inkább filmjeink vannak meg (könyvek helyett), vagy ha nincsenek is meg, láttuk azokat.. például a Hahó, öcsi!, Hahó, a tenger! vagy Kököjszi és Bobojsza)