L. idei első kötelező olvasmánya (4. osztályos) volt ez a könyv
kicsit nehezen kezdte olvasni, de gondolom inkább csak "bele kellett rázódni" az idei tanévbe, mert amúgy meg néhány nap alatt kiolvasta (néha hangosan, néha magában)
a könyv fejezeteihez ismét tartozott egy-egy kitöltendő (hol ötletesebb, hol nem annyira) feladatlap - azok is elkészültek, örömömre, egyre inkább önállóan!
és amúgy a könyv történetének ötlete nagyon jó (nagyon megtetszett L-nek is): egyetlen délután alatt - furcsa kalandos utat bejárva - megnézni a Csendes-óceánt, mert arról kell a számolni jól tudó (tehát nyilván fantáziátlan) diákoknak dolgozatot írni.. vagyis egy olyan dologról, amiről még egyébként nem tanult.. vagyis utána kell járni és/vagy a képzeletére kell hagyatkozni dolgozat írás közben..
na! a csütörtök épp megfelel erre, mert ezen a napon Konrád mindig a nagybátyjánál tölti a délutánt.. együtt ebédelnek (őrült dolgokat esznek össze), játszanak és mindenféle vicces dolgot művelnek - például megismerkednek egy kiszuperált görkorcsolyás cirkuszi lóval is.. és amikor kiderül, hogy Konrád jól számol, ezért dolgozatot kell írnia, a ló - valami lóegyesület főnökének a segítségével - "megnyitja" az előszoba szekrény hátulját és azon átlépve, el is indulhatnak a Csendes-óceánhoz..
a fejezetek egy-egy "világot" mutatnak be, amelyet útba ejtenek hőseink: Konrád, a nagybácsi és a ló
az első hely, ahol járnak Eldorádó (nem csinál senki semmit, csak esznek, alszanak, lusták...), aztán a következő hely a lovagok vára, ahol épp olimpia van, majd következik a fordított világ (a felnőtt átnevelő hely:), aztán pedig az elektromos város, ami kényelmes, amíg meg nem bolondulnak a gépek, majd az Egyenlítő, amin végig gyalogolva aztán, végül, odaérnek a Csendes-óceánhoz
és ahol megismerkednek Petrezselyemmel (a fehér-fekete kockás kislánnyal) és az apjával (a fekete törzs főnökével, akit egyébként Dögkeselyűnek vagy Gyorspostának is hívnak).. kiderül még, hogy a cethal (aki amúgy nem hal és csak tévedésből él a vízben, hisz emlős) haragszik Petrezselyemre, ezért menekülni kell.. de aztán az is kiderül, hogy félelmetes neve ellenére Dögkeselyű nagyon is jószívű: elkergeti a cethalat és a kellő pillanatban elővarázsolja a szekrényt, amivel hőseink ismét otthon lehetnek.. illetve csak ketten: a ló marad, mert megtalálta az ő fehér lovát:))
aztán még elolvashatjuk Konrád dolgozatát (L. sokat nevetett ezen.. "miket írt ez a gyerek!" felkiáltással nyugtázta a helyesírási hibákat) és azt is megtudjuk, hogy a nagybácsi nagyon szereti unokaöccsét!
jó választás volt, szerettük olvasni
2014. október 9., csütörtök
2014. szeptember 24., szerda
Beth Ciotta könyvei
Cupcake Imádók Klubja (1.) - A szerelem bolondja
Cupcake Imádók Klubja (2.) - Bajban a szerelemmel
Cupcake Imádók Klubja (3.) - Szerelemtornádó
napjainkban, egy (a térképen így, név szerint meg nem található, de azért egy-két létező helyre nagyon is hasonlító) észak-amerikai kisvároska lesz a regény helyszíne.. főhősünk egy anya nélkül (mert fiatalon meghalt) felnőtt, mára harmincas nő, aki sok bizonytalansággal, útkereséssel (néhány elkezdett, de be nem fejezett iskolával, tanfolyammal, ezzel-azzal a háta mögött) próbálja megállni a helyét.. most épp a gasztronómia területén.. egy hosszabb kapcsolata épp véget ért (a férfi hűtlensége miatt).. tipikus "regénykezdő" élethelyzet: akkor most innen hová és hogyan is tovább?!
és az egyik barátnője - aki ebben a kisvárosban lakik - talál neki egy házvezetőnő/társalkodónő állást, amit aztán Chloé el is vállal.. és akkor megismerkedünk a városka lakóival.. a tehetős, de öreg és felügyeletre szoruló asszonnyal és kiterjedt családjával.. unokáival, azok barátaival, a városka néhány hölgyével, akik a Cupcake Imádók Klubja (egy segélyező klub, tulajdonképpen) tagjai..
és persze Chloé is megismeri a családtagokat.. mindjárt az egyik unokát (Devlint) jobban is megismeri:)
az első kötet tulajdonképpen az ő szerelmük kibontakozását követi nyomon, miközben egyre inkább betekinthetünk a többiek életébe is..
és igen, Chloé és Devlin már egy pár.. akkor jöhet a következő szerelem! a másik unoka és egy régi barát régi-új szerelme..
aztán pedig a következő unoka és egy gazdag - egy ideig a városkában inkognitóban élő - örökösnő szerelme...
szóval, tényleg a szerelem körül forog a dolog:)
aki esetleg azt gondolta, hogy majd sorra kerül néhány cupcake recept, annak máris mondom: nem, nem kerül elő:)) (bár nekem nem is hiányzott, egy sem..)
nem véletlenül írtam az ezt megelőző bejegyzésben Debbie Macomber könyveiről.. már a második kötet olvasásakor feltűnt nekem a "párhuzam".. kisváros/emberek/szerelmek, stb.
nem, nem negatív, vagy ilyesmi.. nagyon is kedvemre való volt ezt a három könyvet olvasni.. csak olyan "ismerős" volt az egész.. hát, innen!
könnyed, humoros elemekkel tarkított, kellően bemutatott szereplőkkel "játszatott" történet, aminek szívesen voltam részese.. a "szerelmeskedős" jelenetek pedig néha egyenesen túlmutattak egy romantikus történet keretein (igazán sikamlósra sikeredett egy-két szeretkezés leírása.. kicsit meglepődtem, de elbírtam:)
ezek a könyvek épp olyan kötögetés mellé, amellett néha fel-felkapott olvasmányok voltak.. kikapcsoltak, ellazítottak
Cupcake Imádók Klubja (2.) - Bajban a szerelemmel
Cupcake Imádók Klubja (3.) - Szerelemtornádó
napjainkban, egy (a térképen így, név szerint meg nem található, de azért egy-két létező helyre nagyon is hasonlító) észak-amerikai kisvároska lesz a regény helyszíne.. főhősünk egy anya nélkül (mert fiatalon meghalt) felnőtt, mára harmincas nő, aki sok bizonytalansággal, útkereséssel (néhány elkezdett, de be nem fejezett iskolával, tanfolyammal, ezzel-azzal a háta mögött) próbálja megállni a helyét.. most épp a gasztronómia területén.. egy hosszabb kapcsolata épp véget ért (a férfi hűtlensége miatt).. tipikus "regénykezdő" élethelyzet: akkor most innen hová és hogyan is tovább?!
és az egyik barátnője - aki ebben a kisvárosban lakik - talál neki egy házvezetőnő/társalkodónő állást, amit aztán Chloé el is vállal.. és akkor megismerkedünk a városka lakóival.. a tehetős, de öreg és felügyeletre szoruló asszonnyal és kiterjedt családjával.. unokáival, azok barátaival, a városka néhány hölgyével, akik a Cupcake Imádók Klubja (egy segélyező klub, tulajdonképpen) tagjai..
és persze Chloé is megismeri a családtagokat.. mindjárt az egyik unokát (Devlint) jobban is megismeri:)
az első kötet tulajdonképpen az ő szerelmük kibontakozását követi nyomon, miközben egyre inkább betekinthetünk a többiek életébe is..
és igen, Chloé és Devlin már egy pár.. akkor jöhet a következő szerelem! a másik unoka és egy régi barát régi-új szerelme..
aztán pedig a következő unoka és egy gazdag - egy ideig a városkában inkognitóban élő - örökösnő szerelme...
szóval, tényleg a szerelem körül forog a dolog:)
aki esetleg azt gondolta, hogy majd sorra kerül néhány cupcake recept, annak máris mondom: nem, nem kerül elő:)) (bár nekem nem is hiányzott, egy sem..)
nem véletlenül írtam az ezt megelőző bejegyzésben Debbie Macomber könyveiről.. már a második kötet olvasásakor feltűnt nekem a "párhuzam".. kisváros/emberek/szerelmek, stb.
nem, nem negatív, vagy ilyesmi.. nagyon is kedvemre való volt ezt a három könyvet olvasni.. csak olyan "ismerős" volt az egész.. hát, innen!
könnyed, humoros elemekkel tarkított, kellően bemutatott szereplőkkel "játszatott" történet, aminek szívesen voltam részese.. a "szerelmeskedős" jelenetek pedig néha egyenesen túlmutattak egy romantikus történet keretein (igazán sikamlósra sikeredett egy-két szeretkezés leírása.. kicsit meglepődtem, de elbírtam:)
ezek a könyvek épp olyan kötögetés mellé, amellett néha fel-felkapott olvasmányok voltak.. kikapcsoltak, ellazítottak
2014. szeptember 9., kedd
Debbie Macomber - Cédrusliget sorozat
Áfonya tér 44.
Árnyas lejtő 6.
Futórózsa sor 204.
Homokhát utca 8.
Kikötő sor 50.
Parti fasor 74.
Pelikán köz 311.
Világítótorony út 16.
- ezek a sorozat könyvei, de nem megjelenési (hanem abc) sorrendben, ezeket olvastam én is a szerzőtől
nem is tudom.. szeretem azokat a könyveket, amelyekben már az első néhány oldalon "ismerős", mi több, "cinkostárs", pletykákba beavatott "barátnő" vagyok.. és szeretem a kis városkákat is.. ahol az emberek nem pusztán egy nagy masszát alkotnak, hanem egyesével kirajzolódnak.. és természetesen szeretem, ha bekukkanthatok a függöny mögé..
igen.. (na nem, annyira például nem, hogy mondjuk a valóságshow-kat nézzem a tévében - de csak azért, mert a pofámba nyomott, errevanigényeztkapod cuccok engem felháborítanak.. ez távolba mutat és sajnos több, mint egy-egy tévécsatorna műsorpolitikája.. a társadalom szétesése, a felelős emberek hányavetisége, stb., de ebbe ne is menjünk bele, mert lilát látok..)
szóval, ezzel együtt vagy ettől függetlenül, én is kíváncsi vagyok mások életére, történeteire, titkokra, szerelmekre, stb.
azért szerettem a sorozat valamennyi részét, mert ezeket az igényeimet tökéletesen kielégítették.. az írónőnek - ebben a műfajban - nagyon is klassz a stílusa, kellő mértékben adagolja a rejtélyeket, majd a megoldásokat, a kríziseket, a szerelmeket, a feloldó/feloldozó vallomásokat, az események folyása logikus, s miközben minden kötet egy-egy újabb szereplővel ismertet meg bővebben, a korábbi személyek sorsát is nyomon követhetjük..
az összes könyv történetét - a városka lakóinak komplett sztoriját az adott időszakban - nem fogom ide leírni (fülszövegek!), csak azt jegyzem meg, hogy szívesen olvastam..
most, hogy nézegettem és borítóképeket kerestem a könyvekhez, láttam, hogy van még egy általam nem olvasott 9. kötet is: Napsugár út 92. - ezt hamarosan (csak azért, h legyen a sorozat teljes.. megveszem - de gondolom ez már nem fogja nagymértékben befolyásolni a sorozatról alkotott véleményemet, sem erre sem arra..)
(tervben volt, hogy más könyveket is beszerzek az írónőtől, de erősen tartok az "egykaptafa" esetétől, így inkább - egyelőre legalábbis - nem olvastam tőle mást..)
2014. augusztus 18., hétfő
Jean M. Auel - Sziklamenedék
ez a két kötetes könyv a Barlangi medve népe sorozat újabb része, ami nem rég jelent meg..
ahogy korábban (a már megjelent részekről) írtam, szeretem ezt a regényfolyamot és bíztam benne, hogy a még hátralévő részek is megjelennek magyarul, mert kíváncsian vártam a folytatást (és várom eztán is..)
és persze, szinte azonnal megvettem, ahogy megjelent.. és persze, nem, nem azonnal kezdtem el olvasni, mert bizony kötés közben nehéz.. de aztán annyira érdekelt már és izgatott a polcon lapuló könyv, hogy "időbeosztást" csináltam.. reggelente (a kávémmal az erkélyen, nyugiban) olvastam, néha pedig este, olyankor, amikor már "kiesett" a kötőtű a kezemből.. kicsit tovább tartott, mintha korlátlanul olvastam volna, de azért így sem volt túl sok idő (na, nem mintha stopperrel, teljesítményre olvasnék.. csak már tudom, hogy ennyi lapszám egyébként kb. 3 nap.. se..)
és a fenébe is! sokat mérgelődtem, mert nagyon sok lapot csak úgy áttekertem.. lapoznom kellett, mert a guta ütött meg a sok (lehet, másnak nem, de számomra olvashatatlanul felesleges, túl részletes) tájleírástól.. talán ebben a részben még több ilyen volt, ha lehetett ezt fokozni egyáltalán.. azonban, ha végre párbeszédhez, fontos cselekményhez érkeztünk, ugyanúgy élveztem és ugyanúgy elragadott a történet mint korábban..
Ayla továbbra is roppant érdekes és másságával annyira izgalmas szereplő.. Jondalart is (egyre inkább) kedvelem.. az ő hazájában megismert új szereplők között is találtam kedvemre valót (anyját, nevelőapját, testvérét, lánytestvérét például) és olyat is, aki miatt izgulhattam, mert nem éppen a jóság és tolerancia a fő ismertetőjelük..
ha belekezd az ember egy sok részes regényfolyamba, előfordulhat, hogy egyre "laposabbnak" érzi az ember a soron következő folytatást.. ez kicsit itt is így volt.. ugyanakkor már annyira megkedveljük a szereplőket, a helyszíneket, a kapcsolataikat, hogy tulajdonképpen nincs választásunk - akkor is vígan olvassuk a sorokat, ha azok nem a legjobban sikerültek..
valahogy, valami ilyesmi van ezzel a könyvvel.. kedvelem, mert kedveltem a korábbi részeket, önállóan is van néhány jó jelenet, helyzet, feszültség, konfliktus, megoldás, szerelem.. de ha csak ezt az egy részt ismerném, soha többet a kezembe nem venném..
hát.. ilyen felemás lett ez nekem.. lehet ezt érteni?
ahogy korábban (a már megjelent részekről) írtam, szeretem ezt a regényfolyamot és bíztam benne, hogy a még hátralévő részek is megjelennek magyarul, mert kíváncsian vártam a folytatást (és várom eztán is..)
és persze, szinte azonnal megvettem, ahogy megjelent.. és persze, nem, nem azonnal kezdtem el olvasni, mert bizony kötés közben nehéz.. de aztán annyira érdekelt már és izgatott a polcon lapuló könyv, hogy "időbeosztást" csináltam.. reggelente (a kávémmal az erkélyen, nyugiban) olvastam, néha pedig este, olyankor, amikor már "kiesett" a kötőtű a kezemből.. kicsit tovább tartott, mintha korlátlanul olvastam volna, de azért így sem volt túl sok idő (na, nem mintha stopperrel, teljesítményre olvasnék.. csak már tudom, hogy ennyi lapszám egyébként kb. 3 nap.. se..)
és a fenébe is! sokat mérgelődtem, mert nagyon sok lapot csak úgy áttekertem.. lapoznom kellett, mert a guta ütött meg a sok (lehet, másnak nem, de számomra olvashatatlanul felesleges, túl részletes) tájleírástól.. talán ebben a részben még több ilyen volt, ha lehetett ezt fokozni egyáltalán.. azonban, ha végre párbeszédhez, fontos cselekményhez érkeztünk, ugyanúgy élveztem és ugyanúgy elragadott a történet mint korábban..
Ayla továbbra is roppant érdekes és másságával annyira izgalmas szereplő.. Jondalart is (egyre inkább) kedvelem.. az ő hazájában megismert új szereplők között is találtam kedvemre valót (anyját, nevelőapját, testvérét, lánytestvérét például) és olyat is, aki miatt izgulhattam, mert nem éppen a jóság és tolerancia a fő ismertetőjelük..
ha belekezd az ember egy sok részes regényfolyamba, előfordulhat, hogy egyre "laposabbnak" érzi az ember a soron következő folytatást.. ez kicsit itt is így volt.. ugyanakkor már annyira megkedveljük a szereplőket, a helyszíneket, a kapcsolataikat, hogy tulajdonképpen nincs választásunk - akkor is vígan olvassuk a sorokat, ha azok nem a legjobban sikerültek..
valahogy, valami ilyesmi van ezzel a könyvvel.. kedvelem, mert kedveltem a korábbi részeket, önállóan is van néhány jó jelenet, helyzet, feszültség, konfliktus, megoldás, szerelem.. de ha csak ezt az egy részt ismerném, soha többet a kezembe nem venném..
hát.. ilyen felemás lett ez nekem.. lehet ezt érteni?
Elenor Moran - Reggeli az ágyban
jelen időben vagyunk, a helyszín mindegy is, mert igazából mindig a hősnő fejében és/vagy szívében vagyunk.. igen..
rövid időnyi házasság után Amber megcsalt, elhagyott ex lett.. amit nehezen tud feldolgozni.. mert amúgy annyira együtt voltak ők ketten: a szupernél is szuperebb pincér/mindenes/főnök jobb keze férfi és a jobbnál is jobb séf (Amber), akinek remek ötletei és receptjei vannak..
de hát bizony a megcsalás - még ha látszólag semmit sem jelentett is a férjnek - az megcsalás.. Amber összekapja magát.. új munka, új hely, új ismeretségek, új receptek.. és egy teljesen új pasi.. aki mellesleg egy híres és ennek megfelelően hisztis sztárséf..
és akkor ne menjünk ettől jobban bele.. igen, voltak nagyon jó gondolatai Ambernek, azonban túl sokat picsog.. talán.. néha nem is "jó" következtetésekre jut.. szerintem.. és igen, voltak nagyon jó helyzetek, azokban nagyon jól kidolgozott feszültségek és sokszor komikum, de mintha kicsit erőltetettek lettek volna..
és igen, izgalmas volt látni egy séf alkotó munkáját, de annyira meg nem volt erre kihegyezve a dolog, hogy igazán képet kaphattam volna.. és igen, azt is jó volt megfigyelni, hogyan fordul a főhős a bajban mégis inkább ahhoz a férfihez, akihez egy-két izgalmas flörtnél azért több fűzi.. igazolva látszik a tétel, hogy (lakva és) bajban ismerszik meg az ember..
és végül, a csodálatos békülés "oldja" meg a befejezést.. hát persze, hogy kibékülnek.. a volt férj és feleség.. (egyébként nem baj, hogy így alakult, simán megérdemlik egymást..)
kicsit úgy tűnhet, mintha ez egy negatív kritika lenne.. azonban nem az.. csak olyan tényszerű.. ez egy olyan könyv volt, ami a romantikus könyvek között egy elég jól olvasható kategóriát kapott.. nem világszám, tényleg.. azonban engem szórakoztatott..
rövid időnyi házasság után Amber megcsalt, elhagyott ex lett.. amit nehezen tud feldolgozni.. mert amúgy annyira együtt voltak ők ketten: a szupernél is szuperebb pincér/mindenes/főnök jobb keze férfi és a jobbnál is jobb séf (Amber), akinek remek ötletei és receptjei vannak..
de hát bizony a megcsalás - még ha látszólag semmit sem jelentett is a férjnek - az megcsalás.. Amber összekapja magát.. új munka, új hely, új ismeretségek, új receptek.. és egy teljesen új pasi.. aki mellesleg egy híres és ennek megfelelően hisztis sztárséf..
és akkor ne menjünk ettől jobban bele.. igen, voltak nagyon jó gondolatai Ambernek, azonban túl sokat picsog.. talán.. néha nem is "jó" következtetésekre jut.. szerintem.. és igen, voltak nagyon jó helyzetek, azokban nagyon jól kidolgozott feszültségek és sokszor komikum, de mintha kicsit erőltetettek lettek volna..
és igen, izgalmas volt látni egy séf alkotó munkáját, de annyira meg nem volt erre kihegyezve a dolog, hogy igazán képet kaphattam volna.. és igen, azt is jó volt megfigyelni, hogyan fordul a főhős a bajban mégis inkább ahhoz a férfihez, akihez egy-két izgalmas flörtnél azért több fűzi.. igazolva látszik a tétel, hogy (lakva és) bajban ismerszik meg az ember..
és végül, a csodálatos békülés "oldja" meg a befejezést.. hát persze, hogy kibékülnek.. a volt férj és feleség.. (egyébként nem baj, hogy így alakult, simán megérdemlik egymást..)
kicsit úgy tűnhet, mintha ez egy negatív kritika lenne.. azonban nem az.. csak olyan tényszerű.. ez egy olyan könyv volt, ami a romantikus könyvek között egy elég jól olvasható kategóriát kapott.. nem világszám, tényleg.. azonban engem szórakoztatott..
2014. július 21., hétfő
www.2tu.hu
szóval, emiatt nem nagyon olvasok mostanában.. emiatt nem kerülnek ide új bejegyzések, csak elvétve..
megnyitott a kézi kötés köré készített webáruházam: nézzétek meg..
vagyis olvasok én, hisz betűk nélkül aligha bírnám, de most kötésmintákat és mindenféle kötéssel kapcsolatos tudnivalókat olvasgatok.. és persze, L-nek esti mesét.. bár az az igazság, hogy nyáron azzal is egy kicsit "megcsúszunk".. van ugyan "mese", de nem mindig olvasva..
van, hogy "elmeséljük" a napunkat.. kacarászunk, felidézzük az említésre méltó eseményeket.. esetleg énekelünk.. a nagyobbik fiú összes iskolai ének könyve el van tárazva, azokat lapozgatva elénekeljük az összes olyat, amit ismerünk/tudunk..
az a feladat, hogy kötés közben is tudjak olvasni, még megoldásra vár.. már vannak ötleteim, mert egyébként nem kivitelezhetetlen: a kötést elég, ha a periférián látom, a könyvnek a megfelelő helyen, szögben, olvashatóan, stb. elhelyezése okoz egyelőre nehézséget.. ám ahogy magamat ismerem, ez csak átmeneti probléma..
szóval, olvasunk még, ne aggódjatok!
megnyitott a kézi kötés köré készített webáruházam: nézzétek meg..
vagyis olvasok én, hisz betűk nélkül aligha bírnám, de most kötésmintákat és mindenféle kötéssel kapcsolatos tudnivalókat olvasgatok.. és persze, L-nek esti mesét.. bár az az igazság, hogy nyáron azzal is egy kicsit "megcsúszunk".. van ugyan "mese", de nem mindig olvasva..
van, hogy "elmeséljük" a napunkat.. kacarászunk, felidézzük az említésre méltó eseményeket.. esetleg énekelünk.. a nagyobbik fiú összes iskolai ének könyve el van tárazva, azokat lapozgatva elénekeljük az összes olyat, amit ismerünk/tudunk..
az a feladat, hogy kötés közben is tudjak olvasni, még megoldásra vár.. már vannak ötleteim, mert egyébként nem kivitelezhetetlen: a kötést elég, ha a periférián látom, a könyvnek a megfelelő helyen, szögben, olvashatóan, stb. elhelyezése okoz egyelőre nehézséget.. ám ahogy magamat ismerem, ez csak átmeneti probléma..
szóval, olvasunk még, ne aggódjatok!
2014. július 4., péntek
Pearl S(ydenstricker). Buck könyvei
Nők pagodája
Liang asszony három lánya
A boldogság ára
A kínai rabszolgalány
Az ígéret
című könyveket olvastam a szerzőtől, elsőként a Nők pagodáját, amelyben három generáció hölgyeiről (nagyanyáról, anyáról, lányokról, menyekről) van szó..
olyan stílusban (kellő mennyiségű leírás után épp elegendő párbeszéd, sőt, a szereplők önmagukkal folytatott párbeszédeivel is tarkítva.. figyelve a kor és a hely sajátosságaira..) és olyan személyekről (egy anyáról, akinek még él az anyja, de már nem vezeti a családot, s akinek eladósorba kerültek a lányai, s akinek nem rég nősültek a fiai.. a lányokról, a fiúkról.. a férjről..) szól a történet a világ egy olyan szegletében (Kína), amely nagyon izgalmas és titokzatos és számomra annyira ismeretlen, de amelyre nagyon kíváncsi vagyok.. szóval, tetszett!
a főszereplő személyiségén, a családban betöltött szerepén keresztül, valamint a család életének eseményeivel olyan széles körű betekintést nyertem egy korszak életébe, egy ország életébe, hogy kiemelkedően jónak ítéltem a regényt..
és ilyenkor mindig az történik, hogy még szeretnék.. még többet szeretnék.. (mindig bánom, ha egy megismert - például - család története véget ér.. mindig tudni volna jó: mi történik még velük.. hová lesznek, mondjuk újabb 10 év múlva.. )
a regénynek nincs folytatása (mellesleg nagyon szépen van elvarrva a konkrét történet vége, a család története), azonban a szerzőtől jelent még meg magyarul néhány kötet, azokra vetettem rá magam..
azt kell, hogy mondjam (aki egy szerző szinte valamennyi művét igyekszik elolvasni, az tudja, miről beszélek) nagyon egyenletes az írónő munkássága.. nem tudnék legrosszabbat vagy legjobbat kiemelni a műveiből: mind egyformán jó! nincs kevésbé sikerült az egyik nagyon jó után.. stb., szóval, értitek..
és ez a szerzőnő nem beszél a levegőbe.. annyira "emberközeli" és annyira hűen tükrözi számunkra az általa megismert, furcsaságokban igencsak bővelkedő Kínát, hogy a "nagyon szeretem" kategóriában van, mindörökre.. ha jelenik még meg könyve, elsők között fogom megvenni és elolvasni..
szerintem, ti is szeretnétek.. (jól ír, jó/érdekes/érdeklődésre számottevő dolgokról ír - mi kell még?)
2014. június 19., csütörtök
Bálint Ágnes - Az elvarázsolt egérkisasszony
újabb esti mese olvasmány L-nek/L-lel.. (kicsit lassan haladtunk, mert ahogy jön a jó idő, egyre később fekszünk le és bizony, néha kimarad a mese.. helyettesítjük egy-két dallal, az épp úgy megteszi alvás előtt "összemelegedni"..)
ez a mese egy egérkislányról szól, aki Cukoranyó mézes kalácsokat készítő cukrászműhelyében lakik..
a történet kezdetén.. mert aztán mohóságból és kíváncsiságból megkóstol egy boszorkány alakú mézesbábot és hát valahogy, hirtelen boszorkánnyá változik..
és bizony, mivel megszegte a szabályt (és szégyellné magát Cukoranyó előtt), világgá indul.. így keveredik el a Furfangos szigetre, ahol kihez máshoz, mint a nagy egerész hírében álló Hercsula macskához szegődik fel, takarítani és házat vezetni..
és megismerünk még néhány lakót a szigetről.. mindenki egy kicsit flúgos.. egy kicsit eltúlzott abban amiben jó vagy épp rossz, de mindenki szerethető..
Fáni (így hívják az egér/boszorkány lányt) bonyodalmakba keveredik a Vasorrú Bábával, van egy jövőbe látó kis törött tükör is, aminek fontos szerepe van a történetben, no meg Hercsula álmatlanságának..
néhány kacsának.. egy árvíznek..
és egy másik egérnek!
Surranónak, a templom (volt) egerének is nagy szerepe van.. végül Hercsula elalszik, Surranó sem akar már kincseket, mindennél jobban Fánit szereti..
és az árvíz utáni mulatságban Cukoranyónak is árus bódéja van a forgatagban: Fániék - elbúcsúzva Hercsulától, felfedve igazi egér voltukat - épp arra járnak.. és hogy-hogy nem, Fáni eszik egy cukoregér figurából..
igen, bizony.. jól gondoljátok: visszaváltozott egérré és ismét Cukoranyó cukrászatában lakik, csak most már Surranóval együtt, aki azon nyomban megkérte a kezét!
szerettük!
2014. június 5., csütörtök
2014. május 30., péntek
Kate Jacobs - Péntek esti kötőklub
most egy kicsit még nem a könyvvel foglalkozok.. nem tudom eldönteni, hogy az olvasmányaim tereltek egy bizonyos útra és járatják a gondolataimat ott, ahol járnak, vagy pedig a gondolataim tereltek az utóbbi olvasmányaimhoz.. talán nem is lényeges..
az azonban fontos, hogy úgy érzem (jó, jó.. de ez annyira kifejező..): az univerzum megszólított (hihi.. mondtam..)
és feltekertem a fonalat a kezemre, tanulmányoztam a kiválasztott mintaleírást, felelevenítettem a régi tudást (és egy sor új dolgot is tanultam), majd tényleg létrehoztam valami csodás dolgot.. (most már nem is csak egyet..)
ez azért érdekes, mert az utóbbi olvasmányaim (túl azon, hogy a fő téma a szerelem, a barátság, a házasság, a betegség vagy akár a halál) olyan erős, elhivatott és határozott nőkről szóltak, akik megvalósították (akár lisztből és vajból, akár fonalból kötött) álmaikat..
és én is megvilágosodtam: igen, nekem is van egy (ó, dehogy csak egy.. de ez most mellékvágány..) álmom..
fonalakkal, kötéssel és kötő nőkkel szeretnék foglalkozni..
szóval, elindultam egy fonallal kijelölt úton.. meglátjuk.. remélem, meglátjátok..
akkor a könyv! napjainkban, egy amerikai városban vagyunk, helyszínünk egy fonalbolt.. főszereplőink pedig elsősorban a bolt tulajdonosa, egy egyedülálló anya, aki 12 éves lányát egyedül neveli, s aki üzletét a semmiből hozta létre és fejlesztette odáig, hogy ma kényelmes megélhetést biztosít nekik.. és még néhány nő.. a fonalboltos édesanyja.. nagyanyja.. egy szintén egyedülálló nő, aki a negyvenes évei elején tudatosan gyereket vállal egyedül, mert bár társat nem talált - nem is nagyon keresett - azért a babáról nem akar lemondani.. egy fiatal nő, aki férjhez ment orvos barátjához, aki egy másik városban rezidenskedik, s akik elveszítettek egy alig megfogant babát és a távkapcsolat sem az igazi.. egy idős, nagymamakorú nő, aki már eltemette férjét, gyerekei és unokái tőle messze élnek, ideje nagy részét lányaként szeretett fonalboltos főhősünkkel és annak lányával tölti.. egy másik fiatal lány, aki a fonalboltot csak ugródeszkának használja, valójában remekmívű táskákat készít, s azokkal igyekszik betörni a piacra.. aztán egy régi barátnő, aki "csak" egy gazdag férfi felesége lett, szemben a gimnáziumi álmaival, s aki a történet idején épp válik.. hogy mi a közös bennük? hát, kötnek.. mindenki, ahogy tud, de kötnek.. és még mi? mindenki küzd a saját nehézségeivel, az élet dolgai mindegyikükben nyomot hagy..
aztán persze, vannak az érintett férfiak.. Anita imádott, meghalt férje és jelenlegi udvarlója.. Darwin távol élő orvos férje.. Lucie gyermekének az apja, akivel nem szeretné megosztani az életét.. a 12 éves lány apja, aki a fonalboltos Georgia régi (és tulajdonképpen) egyetlen szerelme..
s ahogy halad a történet - ami tulajdonképpen a bolt és a kötőklub tagjainak mindennapjairól szól - kirajzolódik előttünk egy példa a gyönyörű, felemelő, minden bajt megoldó női barátságról.. az önzetlen segítségnyújtásról a bajban (mert bizony Georgia megbetegszik és a könyv végére.. legnagyobb bánatomra meg is hal..)
és hát azt is beláthatjuk, hogy akár egyetlen tevékenység is (mondjuk a kötés..) mekkora tartást ad egy embernek..
mindig az szokott lenni, hogy 1-2 nap alatt felfalom a könyveket.. ezt szándékosan lassan olvastam.. szüneteket hagytam, hogy legyen időm együtt élni a fonalbolttal és a kötőklub tagjaival.. hogy egy kicsit én is részese legyek ennek a klassz dolognak..
nem is tudom, nincs végkövetkeztetés.. egyszerűen fantasztikus a könyv..
az azonban fontos, hogy úgy érzem (jó, jó.. de ez annyira kifejező..): az univerzum megszólított (hihi.. mondtam..)
és feltekertem a fonalat a kezemre, tanulmányoztam a kiválasztott mintaleírást, felelevenítettem a régi tudást (és egy sor új dolgot is tanultam), majd tényleg létrehoztam valami csodás dolgot.. (most már nem is csak egyet..)
ez azért érdekes, mert az utóbbi olvasmányaim (túl azon, hogy a fő téma a szerelem, a barátság, a házasság, a betegség vagy akár a halál) olyan erős, elhivatott és határozott nőkről szóltak, akik megvalósították (akár lisztből és vajból, akár fonalból kötött) álmaikat..
és én is megvilágosodtam: igen, nekem is van egy (ó, dehogy csak egy.. de ez most mellékvágány..) álmom..
fonalakkal, kötéssel és kötő nőkkel szeretnék foglalkozni..
szóval, elindultam egy fonallal kijelölt úton.. meglátjuk.. remélem, meglátjátok..
akkor a könyv! napjainkban, egy amerikai városban vagyunk, helyszínünk egy fonalbolt.. főszereplőink pedig elsősorban a bolt tulajdonosa, egy egyedülálló anya, aki 12 éves lányát egyedül neveli, s aki üzletét a semmiből hozta létre és fejlesztette odáig, hogy ma kényelmes megélhetést biztosít nekik.. és még néhány nő.. a fonalboltos édesanyja.. nagyanyja.. egy szintén egyedülálló nő, aki a negyvenes évei elején tudatosan gyereket vállal egyedül, mert bár társat nem talált - nem is nagyon keresett - azért a babáról nem akar lemondani.. egy fiatal nő, aki férjhez ment orvos barátjához, aki egy másik városban rezidenskedik, s akik elveszítettek egy alig megfogant babát és a távkapcsolat sem az igazi.. egy idős, nagymamakorú nő, aki már eltemette férjét, gyerekei és unokái tőle messze élnek, ideje nagy részét lányaként szeretett fonalboltos főhősünkkel és annak lányával tölti.. egy másik fiatal lány, aki a fonalboltot csak ugródeszkának használja, valójában remekmívű táskákat készít, s azokkal igyekszik betörni a piacra.. aztán egy régi barátnő, aki "csak" egy gazdag férfi felesége lett, szemben a gimnáziumi álmaival, s aki a történet idején épp válik.. hogy mi a közös bennük? hát, kötnek.. mindenki, ahogy tud, de kötnek.. és még mi? mindenki küzd a saját nehézségeivel, az élet dolgai mindegyikükben nyomot hagy..
aztán persze, vannak az érintett férfiak.. Anita imádott, meghalt férje és jelenlegi udvarlója.. Darwin távol élő orvos férje.. Lucie gyermekének az apja, akivel nem szeretné megosztani az életét.. a 12 éves lány apja, aki a fonalboltos Georgia régi (és tulajdonképpen) egyetlen szerelme..
s ahogy halad a történet - ami tulajdonképpen a bolt és a kötőklub tagjainak mindennapjairól szól - kirajzolódik előttünk egy példa a gyönyörű, felemelő, minden bajt megoldó női barátságról.. az önzetlen segítségnyújtásról a bajban (mert bizony Georgia megbetegszik és a könyv végére.. legnagyobb bánatomra meg is hal..)
és hát azt is beláthatjuk, hogy akár egyetlen tevékenység is (mondjuk a kötés..) mekkora tartást ad egy embernek..
mindig az szokott lenni, hogy 1-2 nap alatt felfalom a könyveket.. ezt szándékosan lassan olvastam.. szüneteket hagytam, hogy legyen időm együtt élni a fonalbolttal és a kötőklub tagjaival.. hogy egy kicsit én is részese legyek ennek a klassz dolognak..
nem is tudom, nincs végkövetkeztetés.. egyszerűen fantasztikus a könyv..
2014. május 23., péntek
Lolly Winston - Te jó ég!
napjainkban, Oregon (USA) állam egyik majd másik városában vagyunk.. főhősünk a gyász, a depresszió, a szorongás, a kilátástalan folytatás.. ja, nem is.. főhősnőnk egy harmincas évei végén járó friss özvegyasszony, Sophie, akinek a férje rákban hal meg.. megjelenik még a színen a barátság, a szülői szeretet és gondoskodás, a remény, az újrakezdés lehetősége, néhány terapeuta és a segítő szándékú gyászcsoport.. aztán bekapcsolódik a történetbe egy férfi is.. sőt, cukrászdát is nyitunk.. és minden jó, ha a vége jó..
a gyász első hónapjaiban Sophie képtelen reggel kikelni az ágyból, nekitolat a garázsajtónak, kilószám eszi a csokis kekszet, hagyja eluralkodni magán a depressziót.. a hiány pótolhatatlan, és semmi sem lehet már ugyanaz, mint volt.. de az élet megy tovább.. ahhoz, hogy Sophie visszataláljon régi önmagához, gyökeresen változtatnia kell az életén, mert aki már ott tart, hogyi kiborulva fürdőköpenyben és rózsaszín nyuszis papucsban megy be dolgozni, annak bizony változtatni kell..
méghozzá új emberekkel, új munkával, új lakhellyel és egy teljesen új helyen..
a hol finom öniróniával, hol fergeteges humorral átszőtt regény mélyen emberi oldalról, sallangmentesen járja körül a halál, a veszteség és a talpra állás témáját..
egy(két)napos kategóriás a könyv.. nagyon nagy erénye a könyvnek, hogy úgy szomorú (mert az!, és nagyon sokszor könnyes szemmel olvastam..), hogy mindig szomorú.. mert bár az önirónia és a humor eszközeit is használja (hisz, hogyan is lehetne ezt a dolgot, témát "ép ésszel" átvészelni), nem bagatellizálja el a nagyon is lényeges mondanivalóját: a gyász egy kemény önismereti tréning..
(igen, ahogy a babát váró szülőknek is vannak bizonyos könyvek, amiket el kell(ene) olvasni, úgy azoknak az embereknek is van néhány "kötelező" olvasmány, akik elveszítettek valakit.. ez olyan..)
2014. május 20., kedd
Agatha Christie - Poirot könyvek
az általam olvasott történetek az alábbiak (nem az olvasás sorrendjében, de azért nagyjából.. összesen harmincvalahány történetben nyomoz Poirot, még nem sikerült mindet megszereznem.. de igyekszem..)
Az Ackroyd-gyilkosság
Egy marék rozs
Gyilkosság Mezopotámiában
Halál a Níluson
Öt kismalac
Temetni veszélyes
Tíz kicsi néger
A Bertram szálló
A fogorvos széke
Az ABC gyilkosságok
Ház a sziklán
Lord Edgware meghal
Macska a galambok között
Mrs McGinty meghalt
Nyaraló gyilkosok
Poirot karácsonya
Szunnyadó gyilkosság
Találkozás a halállal
Zátonyok között
úgy egyébként nem szeretem a krimit! nem is nagyon olvastam ilyesmiket (egy-két kivételtől eltekintve), azonban a Poirot-történeteket mégis szeretem..
egyesével nem fogok tartalmat írni, megpróbálom azonban megérteni (átadni), hogy miért is kedvelem a történeteket..
vagyis nem is, mert a történeteket csak másodsorban szeretem, magát Poirot szeretem.. láttam a Gyilkosság az Orient Expresszen című 74-es (mozi)filmet Albert Finney-vel, aztán láttam a Gyilkosság Mezopotámiában című filmet (ezt már David Suchet-tel) és hát, mindkettő zseniális.. de ugyanezt mondhatom a David Suchet-tel készült x évad y darab Poirot történetéről is (nem mindet, de sokat láttam belőlük..)
igen, olyan igazi, megfilmesíteni való történetek ezek, illetve maga a nyomozó olyan igazi "főszereplő" karakter.. mert hát, akárhogy is van, mindegy is, hogy mi a bűneset és még kik a szereplők, a főhős mindig, Poirot.. és bár mindig érdekes út vezet a megfejtésig, a legjobb rész mindig a szembesítés!
de amikor Az Ackroyd-gyilkosságot olvastam, akkor még nem láttam egyik filmet sem.. a nyomozót saját magamnak képzeltem el és (minden, esetleg a filmek által sugallt dolog) nélkül is imádtam.. még 3-4 könyv volt meg akkoriban otthon, mindegyiket egyszerűen letehetetlennek ítéltem (pedig akkoriban még 20 sem voltam.. nem épp az én világomban forgolódtak a szereplők..).. aztán kis szünet következett, majd egy otthoni könyvválogatás alkalmával a kezembe kerültek ezek a korai könyvek és aztán kezdtem utánajárni és megszerezni a további köteteket.. volt köztük egy-kettő, aminek az alaptörténete kicsit idegesített (pl. Az ABC gyilkosságok), de még így is kedvelem..
Hercule Poirot, a belga nyomozó, a náci megszállás elől telepedik békésebb tájékra, az írónő utalásaiból, elejtett megjegyzéseiből vagy néhol direkt bemutatott személyekből/eseményekből jól felépíthető a fickó.. s jóllehet a bajt nem keresi, illetve nyugalmazott felügyelő, e státus nem menti ki, hogy rendre a kívánalmainál több bűnesetben felügyeljen.. márpedig a bűntényt betervező gyilkosok – mint Poirot kárán megtanulhatjuk – nincsenek tekintettel sem expressz utazásra, sem egzotikus vakációra, sem bimbózó románcra, de még a kellemes karácsonyi ünnepeket sem tisztelik..
a bűn és bűnhődés kérdéskör másodvonala sem könnyű terep: aki nem halálozik el a bűntörténetben, egyértelműen az a veszély fenyegeti, hogy a felderítés kellemetlen procedúrájába kényszerül..
mindenki kiveszi a részét a felgöngyölítésben – a hatékony működésre képes szürke agysejtek arányától függően, de azért végül jórészt Poirot szürkeállománya dönt.. a briliáns férfiú mellé időnként több kolléga is betársul a bűnüldözésben segítségül..
Poirot herkulesi erőkapacitással bír – mármint agyban; elmés humor és önfegyelem üt át a kimért rövid mosoly mögül.. Poirot modoros és önérzetes, a még elviselhető zseni: éppen még nem bántó, ahogy önmaga szellemi fölényét kezeli.. ezzel népszerűvé vált a közönség körében, „szülőanyja” mégis egocentrikusnak találta, olyannyira, hogy a figurát később karaktervonásaival egyetemben megutálta..(s bár az írói fantázia világában jó előre végzett vele, amikor megelégelte, a közönségsiker még igen hosszú életet biztosított Poirot-nak, s ezt a krimikirálynő kegyeskedett tudomásul venni)
a Poirot-történetek (és a belőlük készült filmsorozat) sikerének a titkához az is hozzátartozik, hogy a történetek minden krimiségük és sematikusságuk dacára is szórakoztatnak: lehet némely történetben már kissé unalmas is, hogy a gyilkosság hátterében a mesés családi örökség, a viszonzatlan szerelem vagy a tetemes adósság áll.. ahogyan az is kiszámítható, hogy a magánszimat rendre teátrális monológban lebbenti fel a fátylat a bűneset titkairól (ezt mindig nagyon bírom!!), ráadásul az art deco fénykorát és a vidéki kúriák misztikumát jeleníti meg, és Poirot legapróbb részletekig kidolgozott gesztusait is ismerjük már.. ezek miatt, ezzel együtt minden egyes története remek szórakozás volt..
(és remélem, a még hiányzó történeteket is lesz lehetőségem olvasni..)
Az Ackroyd-gyilkosság
Egy marék rozs
Gyilkosság Mezopotámiában
Halál a Níluson
Öt kismalac
Temetni veszélyes
Tíz kicsi néger
A Bertram szálló
A fogorvos széke
Az ABC gyilkosságok
Ház a sziklán
Lord Edgware meghal
Macska a galambok között
Mrs McGinty meghalt
Nyaraló gyilkosok
Poirot karácsonya
Szunnyadó gyilkosság
Találkozás a halállal
Zátonyok között
úgy egyébként nem szeretem a krimit! nem is nagyon olvastam ilyesmiket (egy-két kivételtől eltekintve), azonban a Poirot-történeteket mégis szeretem..
egyesével nem fogok tartalmat írni, megpróbálom azonban megérteni (átadni), hogy miért is kedvelem a történeteket..
vagyis nem is, mert a történeteket csak másodsorban szeretem, magát Poirot szeretem.. láttam a Gyilkosság az Orient Expresszen című 74-es (mozi)filmet Albert Finney-vel, aztán láttam a Gyilkosság Mezopotámiában című filmet (ezt már David Suchet-tel) és hát, mindkettő zseniális.. de ugyanezt mondhatom a David Suchet-tel készült x évad y darab Poirot történetéről is (nem mindet, de sokat láttam belőlük..)
igen, olyan igazi, megfilmesíteni való történetek ezek, illetve maga a nyomozó olyan igazi "főszereplő" karakter.. mert hát, akárhogy is van, mindegy is, hogy mi a bűneset és még kik a szereplők, a főhős mindig, Poirot.. és bár mindig érdekes út vezet a megfejtésig, a legjobb rész mindig a szembesítés!
de amikor Az Ackroyd-gyilkosságot olvastam, akkor még nem láttam egyik filmet sem.. a nyomozót saját magamnak képzeltem el és (minden, esetleg a filmek által sugallt dolog) nélkül is imádtam.. még 3-4 könyv volt meg akkoriban otthon, mindegyiket egyszerűen letehetetlennek ítéltem (pedig akkoriban még 20 sem voltam.. nem épp az én világomban forgolódtak a szereplők..).. aztán kis szünet következett, majd egy otthoni könyvválogatás alkalmával a kezembe kerültek ezek a korai könyvek és aztán kezdtem utánajárni és megszerezni a további köteteket.. volt köztük egy-kettő, aminek az alaptörténete kicsit idegesített (pl. Az ABC gyilkosságok), de még így is kedvelem..
Hercule Poirot, a belga nyomozó, a náci megszállás elől telepedik békésebb tájékra, az írónő utalásaiból, elejtett megjegyzéseiből vagy néhol direkt bemutatott személyekből/eseményekből jól felépíthető a fickó.. s jóllehet a bajt nem keresi, illetve nyugalmazott felügyelő, e státus nem menti ki, hogy rendre a kívánalmainál több bűnesetben felügyeljen.. márpedig a bűntényt betervező gyilkosok – mint Poirot kárán megtanulhatjuk – nincsenek tekintettel sem expressz utazásra, sem egzotikus vakációra, sem bimbózó románcra, de még a kellemes karácsonyi ünnepeket sem tisztelik..
a bűn és bűnhődés kérdéskör másodvonala sem könnyű terep: aki nem halálozik el a bűntörténetben, egyértelműen az a veszély fenyegeti, hogy a felderítés kellemetlen procedúrájába kényszerül..
mindenki kiveszi a részét a felgöngyölítésben – a hatékony működésre képes szürke agysejtek arányától függően, de azért végül jórészt Poirot szürkeállománya dönt.. a briliáns férfiú mellé időnként több kolléga is betársul a bűnüldözésben segítségül..
Poirot herkulesi erőkapacitással bír – mármint agyban; elmés humor és önfegyelem üt át a kimért rövid mosoly mögül.. Poirot modoros és önérzetes, a még elviselhető zseni: éppen még nem bántó, ahogy önmaga szellemi fölényét kezeli.. ezzel népszerűvé vált a közönség körében, „szülőanyja” mégis egocentrikusnak találta, olyannyira, hogy a figurát később karaktervonásaival egyetemben megutálta..(s bár az írói fantázia világában jó előre végzett vele, amikor megelégelte, a közönségsiker még igen hosszú életet biztosított Poirot-nak, s ezt a krimikirálynő kegyeskedett tudomásul venni)
a Poirot-történetek (és a belőlük készült filmsorozat) sikerének a titkához az is hozzátartozik, hogy a történetek minden krimiségük és sematikusságuk dacára is szórakoztatnak: lehet némely történetben már kissé unalmas is, hogy a gyilkosság hátterében a mesés családi örökség, a viszonzatlan szerelem vagy a tetemes adósság áll.. ahogyan az is kiszámítható, hogy a magánszimat rendre teátrális monológban lebbenti fel a fátylat a bűneset titkairól (ezt mindig nagyon bírom!!), ráadásul az art deco fénykorát és a vidéki kúriák misztikumát jeleníti meg, és Poirot legapróbb részletekig kidolgozott gesztusait is ismerjük már.. ezek miatt, ezzel együtt minden egyes története remek szórakozás volt..
(és remélem, a még hiányzó történeteket is lesz lehetőségem olvasni..)
2014. május 19., hétfő
Tiffanie Darke - Úritök
napjainkban vagyunk Londonban, de egy kicsit időzünk (6-7 évvel ezelőtt történt dolgokat elevenítünk fel) egy francia kis faluban is.. főhősünk valójában egy huszonéves lány, aki ebből a kis faluból felkerekedik és meg sem áll Londonig.. válaszokat szeretne.. az életét végre "sínre" szeretné tenni.. sokat remél.. vagy semmit..
az tévedés, hogy a főhős egy elképesztően jóképű séf - bár tény, hogy őt is megismerjük.. nagyjából készen is van ez a könyv – a remek ételek, a szex (az ital, a drogok..), a nagyravágyás és a hiúság (nem tudom eldönteni, hogy zseniális vagy eszméletlen unalmas, kiszámítható) regénye..
Seamus Bull, a basáskodó séf-szexszimbólum nem elégszik meg már működő, felkapott éttermével, az Úritökkel.. eltökélt szándéka, hogy elszipkázza London ínyenceit vetélytársa, Emmanuel Coq elől, s ez okból (illetve azért, mert egyszerűen nincs más esélye.. viselkedésével és őrült Michelin-csillag vadászatával, valamint azzal a ténnyel, hogy az "úritökét" nem képes a nadrágjában tartani, illetve azért is, mert egy roppant ellenszenves ételkritikus nagyon lehúzza..) készül megnyitni új éttermét, a város legízletesebb étkeit felvonultató, ötemeletes birodalmat..
ám csakhamar rá kell döbbennie, hogy a konyhában, a hírnevét ápoló PR-irodákban, a bulvárlapok botránykrónikáiban és a szebbik nem körében lehet ugyan mindenható – de ez a vállalkozás már akkora falat, hogy megakad a torkán..
ráadásul a zűrzavaros helyzet közepén megérkezik a francia lány, akit annak idejét tényleg szeretett, s kettejük szerelméhez még csak hasonló sem történt vele az elmúlt 6-7 évben.. újra meghódítja.. de újra el is veszíti.. és ami a legjobb csavar az egészben, hogy Seamus egyik legutolsó konyhalegényével viszont nagyon is megtalálja a hangot a lány és a könyv végére nincsenek szükségei Seamus válaszaira, hisz Michaellel új kérdések merülnek fel..
igen, egy kis betekintést valóban kaptunk egy sztárséf munkájába, valamint az ételkritikusi munka fény- és árnyoldaliból is kaptunk ízelítőt.. szintén van egy kis villanás a reklám és a vállalkozásmenedzsment témában, a versenytársak kíméletlenségét is látni engedi a szerző, továbbá a nem annyira tiszta pénzek tisztára mosásából is okosodunk egy kicsit.. azonban nem ez a lényeg..
a lényeg számomra ebből a regényből az volt, hogy az (egy) ember legjobb tulajdonságait és legnemesebb szándékait is a francba lehúzza (lehúzhatja) a pénz (hírnév, dicsőség, stb.) mindenható volta..
(a szerző jó ideig a Daily Telegraph étel-ital mellékletét szerkesztette, ismeri London kulináris vidékét a szóra vagy a szóra sem érdemes éttermeket, helyeket.. ez az első regénye, amit Juhász Viktor fordított, véleményem szerint nagyon klasszul..)
az tévedés, hogy a főhős egy elképesztően jóképű séf - bár tény, hogy őt is megismerjük.. nagyjából készen is van ez a könyv – a remek ételek, a szex (az ital, a drogok..), a nagyravágyás és a hiúság (nem tudom eldönteni, hogy zseniális vagy eszméletlen unalmas, kiszámítható) regénye..
Seamus Bull, a basáskodó séf-szexszimbólum nem elégszik meg már működő, felkapott éttermével, az Úritökkel.. eltökélt szándéka, hogy elszipkázza London ínyenceit vetélytársa, Emmanuel Coq elől, s ez okból (illetve azért, mert egyszerűen nincs más esélye.. viselkedésével és őrült Michelin-csillag vadászatával, valamint azzal a ténnyel, hogy az "úritökét" nem képes a nadrágjában tartani, illetve azért is, mert egy roppant ellenszenves ételkritikus nagyon lehúzza..) készül megnyitni új éttermét, a város legízletesebb étkeit felvonultató, ötemeletes birodalmat..
ám csakhamar rá kell döbbennie, hogy a konyhában, a hírnevét ápoló PR-irodákban, a bulvárlapok botránykrónikáiban és a szebbik nem körében lehet ugyan mindenható – de ez a vállalkozás már akkora falat, hogy megakad a torkán..
ráadásul a zűrzavaros helyzet közepén megérkezik a francia lány, akit annak idejét tényleg szeretett, s kettejük szerelméhez még csak hasonló sem történt vele az elmúlt 6-7 évben.. újra meghódítja.. de újra el is veszíti.. és ami a legjobb csavar az egészben, hogy Seamus egyik legutolsó konyhalegényével viszont nagyon is megtalálja a hangot a lány és a könyv végére nincsenek szükségei Seamus válaszaira, hisz Michaellel új kérdések merülnek fel..
igen, egy kis betekintést valóban kaptunk egy sztárséf munkájába, valamint az ételkritikusi munka fény- és árnyoldaliból is kaptunk ízelítőt.. szintén van egy kis villanás a reklám és a vállalkozásmenedzsment témában, a versenytársak kíméletlenségét is látni engedi a szerző, továbbá a nem annyira tiszta pénzek tisztára mosásából is okosodunk egy kicsit.. azonban nem ez a lényeg..
a lényeg számomra ebből a regényből az volt, hogy az (egy) ember legjobb tulajdonságait és legnemesebb szándékait is a francba lehúzza (lehúzhatja) a pénz (hírnév, dicsőség, stb.) mindenható volta..
(a szerző jó ideig a Daily Telegraph étel-ital mellékletét szerkesztette, ismeri London kulináris vidékét a szóra vagy a szóra sem érdemes éttermeket, helyeket.. ez az első regénye, amit Juhász Viktor fordított, véleményem szerint nagyon klasszul..)
2014. május 14., szerda
Tatay Sándor - Kinizsi Pál
- az 1400-as években, itthon, Mátyás király idejében vagyunk, a portyázó törökök igyekeznek betörni az - amúgy már az osztrákokkal csatákat vívó - hazánkba.. a főhős Kinizsi Pál, Mátyás király híres, nagy erejű/eszű katonája..
és persze az "igazságos" mondavilágból már ismert álruhás, mosolygós király alakja is újra kirajzolódik, meseszerűen jelenítve meg azt is, ami bizony nem volt meseszerű (elnyomás, szegénység, stb.)..
L. utolsó kötelező olvasmánya 3. osztályban.. fejezetekre bontva ismerhetjük meg Pál (néhol csak feltételezett) életét, a történetet itt-ott "kikerekítve", felnagyítva jeleníti meg az író..
de nézzük csak meg, ki is volt Kinizsi Pál? alacsony sorból emelkedett az országbírók közé, kitűnő hadvezér volt, nevével egybeforrt a legyőzhetetlen jelző, és bár sikereit elsősorban a csatatereken érte el, feljegyezték, hogy észbeli képességeivel is kiemelkedett kortársai közül.. uralkodóját hűséggel szolgálta , amiért - és a háborúkban nyújtott szolgálataiért - jelentős birtokadományokban részesült.. jutott figyelme arra is, hogy birtoka központját felvirágoztassa..
miután pusztán a neve említésétől is a visszavonulás jutott az ellenség eszébe, öregen, betegen is a csapataik élén állt, így otthonától távol érte őt a halál
és persze az "igazságos" mondavilágból már ismert álruhás, mosolygós király alakja is újra kirajzolódik, meseszerűen jelenítve meg azt is, ami bizony nem volt meseszerű (elnyomás, szegénység, stb.)..
L. utolsó kötelező olvasmánya 3. osztályban.. fejezetekre bontva ismerhetjük meg Pál (néhol csak feltételezett) életét, a történetet itt-ott "kikerekítve", felnagyítva jeleníti meg az író..
de nézzük csak meg, ki is volt Kinizsi Pál? alacsony sorból emelkedett az országbírók közé, kitűnő hadvezér volt, nevével egybeforrt a legyőzhetetlen jelző, és bár sikereit elsősorban a csatatereken érte el, feljegyezték, hogy észbeli képességeivel is kiemelkedett kortársai közül.. uralkodóját hűséggel szolgálta , amiért - és a háborúkban nyújtott szolgálataiért - jelentős birtokadományokban részesült.. jutott figyelme arra is, hogy birtoka központját felvirágoztassa..
miután pusztán a neve említésétől is a visszavonulás jutott az ellenség eszébe, öregen, betegen is a csapataik élén állt, így otthonától távol érte őt a halál
Kinizsit a magyar föld szülöttének tartották -a hagyomány
szerint Vázsonyban élte ifjú éveit- és népszerűségében számíthatott az is, hogy Kinizsi Mátyás katonája volt, aki
maga is a magyar történelem legendás alakja, és akiről magáról is
számtalan anekdota szállt szájról szájra..
az elképesztő erejű Kinizsiben
láthatta a nép-joggal- azt az embert, aki az ellenségtől képes volt
megvédeni a hazát és akire lehetett számítani, ha baj van, aki
emberfeletti erejével egymaga is képes volt megfutamítani a túlerőben
lévő ellenséget..
a személyével kapcsolatos érzelmeket jól mutatja, hogy a
kenyérmezei diadalt is az ő nevéhez kötötték, hiszen az esemény úgy
maradt fenn a néphagyomány emlékezetében, hogy a csata kimenetele akkor
fordult meg a mi javunkra, amikor Kinizsi megjelent a csatatéren.. még ha
nyilvánvaló túlzás is egy ember tevékenységével indokolni az egész
csata kimenetelét, kétségtelen, hogy Kinizsi győzelmei hatására a
törökök békét kötöttek Mátyással, így az ő részükről hosszú időre béke
köszöntött a magyar földre.
számtalan
történetet őrzött meg a népnyelv Kinizsiről, mégis kérdés, hogy
mennyire ismerjük az életét valójában, hiszen ezekben a történetekben
keveredik a valóság és a legenda, és miután hiteles forrás nem szól az
életének első évtizedeiről, sok kérdésre nem kaphatunk biztos választ.. például azt sem tudjuk, hogy hol és mikor született.. születésének idejét semmilyen forrás nem említi, a legvalószínűbb, hogy
valamikor az 1430-as évek táján született, származását illetően pedig
megingathatatlan a hagyomány: egyszerű, paraszti származásúnak tartják
(bár nem elképzelhetetlen a kisnemesi származása sem)..
születési helyét
sem ismerjük, a néphagyomány szerint Vázsonyban volt molnárlegény -oda
való volt-, ott találkozott vele Mátyás király, aki látva az ifjú
erejét, azonnal meghívta a seregébe katonának
írásos emlék maradt fenn
arról, hogy ott volt Mátyás mellett a morvaországi háborúban -1468-ben-,
és ebben az időszakban már sorra kapja a birtokadományokat a hősi
tetteiért, harci sikereiért, így lett ura a Veszenyi család birtokainak
is 1472-ben (ennek a birtoknak volt része Vázsony falu, ahol Kinizsi
otthonra talált)
1483-ban a török több éves fegyverszünetet kötött
-Kinizsi áldásos tevékenységének köszönhetően- Mátyással.. a nyugodalmas
évek lehetőséget adtak arra, hogy Kinizsi felvirágoztassa Vázsonyt: ennek részeként átépítette az itt álló várat és a falu
plébániatemplomát, majd Pálos rendi kolostort épített a település határában,
azzal a céllal, hogy itt legyen a családi temetkezőhelyük (Kinizsit itt
is helyezik örök nyugalomra)
a szerzetesek jelenléte jótékony hatással
van a kulturális életre is, ennek jó példája a Magyar Beninga (Kinizsi
felesége) részére a kolostorban másolt két imádságos könyv (az ú.n.
Festetics- és Czech-kódex)
Kinizsi az 1480-as évek körül veszi
feleségül egykori feljebbvalójának, későbbi hadvezértársának, Magyar
Balázsnak a lányát, Beningát
életének utolsó, Mátyás halála utáni, évei ellentmondásosak: az
uralkodóhoz mindvégig hű Kinizsi bár megígéri Mátyásnak, hogy fiának,
Corvin Jánosnak a trónra lépését segíteni fogja, mégis tevékeny szerepet
vállal a főurak pártján II. Ulászló királlyá választásában..
szétveri
Corvin János seregét és ő az, aki szétveri a fosztogató fekete sereg
utolsó egységeit; Kinizsi azonban ezeken a vitatható harci
cselekményeken túl továbbra is az egyike volt annak a kevés személynek,
aki védelmezője volt Magyarországnak a külső ellenséggel szemben.
1490-ben visszaverte Miksa seregét -aki volt olyan merész, hogy
elfoglalta Vázsonyt- , és még ugyanebben az évben megfutamította a
törököt Nagyvárad alól.
a következő évben Szendrő váránál győzte le a
törököket. 1494-ben a király országbíróvá emelte és annak ellenére, hogy
az egészségi állapotában igencsak megrendült Kinizsit hordszéken
kellett a csaták helyszíneire vinni, a sorozatos vereségek hatására már
végső menekülésen gondolkodott a török szultán, amikor a rettegett
ellenfél 1494. november 29-én elhunyt..
örök nyugalomra -végakaratának
megfelelően- az általa építtetett pálos kolostor templomában helyezték. vörösmárvány sírja az épületegyüttes pusztulása után töredékesen maradt
ránk, sírját kirabolták, de szerencsére a benne elhelyezett
sodronypáncéling, sisak és kétélű pallos nem veszett el, így az ma is
látható a Nemzeti Múzeum kiállításán..
ez azért valóban - szerintem is - egy olyan élettörténet, amit igazán "színesen", legendásan, mesébe hajlóan is meg lehet (kell!) írni.. L. szerette/szereti olvasni (a hozzá készült és a gyerekek által megoldandó feladatlap pedig nagyszerű - bár házi feladat, akkor is élvezet vele foglalkozni.. nem tudom, ki állította össze a feladatlapot, de nagyon jóra sikerült, dicséret érte..)
Címkék:
ifjúsági,
könyv,
legenda/monda,
regény
2014. május 13., kedd
Jill Mansell könyvek
Az első az utolsó
Miranda nagy tévedése
Szólóban 1-2.
Újrakezdés
Vegyespáros és most legutóbb a
Szerepcsere
című könyvei jelentek meg (nem a fenti sorrendben)magyarul, s ezeket olvastam én is.. az első könyvet tőle úgy hiszem, elsősorban a borítója (és egy kicsit a fülszöveg által sejteni vélt tartalom) miatt vettem meg.. aztán persze, ahogy az már lenni szokott, szépen sorban beszereztem mindet..
a történetek napjainkban (angliai városokban) zajlanak, főszereplői lányok, nők, akik tudják, milyen nehéz nőnek lenni, ám azt is tudják, hogy ez nem megoldhatatlan feladat.. és miközben a megoldást keresik, annyi minden (vidám, szomorú, kedves, őrült, fájdalmas, bántó, gyönyörű dolog) történik velük.. én ezeket - ahogy már tudjuk - szívesen olvasom.. ráadásul sokszor van olyan érzésem az ő könyvei esetében, mintha csak egy barátnővel beszélgetnék.. tudjátok, olyan kacarászós-odamondogatós szövegelés..
na, nézzük őket!
Miranda nagy tévedése
- a főhős egy kicsit bohókás, de kedvelhető lány, Miranda, aki egyszerre több vasat tart a tűzben.. a férfiak, mint a buszok, jönnek-mennek.. már csak az a kérdés, hogy melyik járatra szálljunk fel.. tudjátok, nekem ezekkel a könyvekkel kapcsolatban eleve nincsenek nagy/magas elvárásaim, így nyilván a megítélésükben is részrehajlóbb vagyok.. ilyen könyveket azért olvasok, hogy könnyeden szórakoztassanak (nem baj, persze, ha egy-egy gondolat előfordul bennük, de nem ez a lényeg..) ez a könyv a hibái (az mindig van az ilyen könyveknek, de én nem nagyon keresgélem.. néha mondjuk, kiütik a szemem..) ellenére megnevettetett, jó érzéssel tettem vissza a polcra..
Szólóban 1-2.
- a főszereplő egy tehetséges, de a szerelemben "tehetségtelen" festőnő, Tessa, aki egy partin megismerkedik a város csélcsap pasijával, majd szerelmeskednek.. majd 9 hónap múlva bizony baba lesz belőle.. és Tessa úgy dönt, hogy egyedül birkózik meg a feladattal, csakhogy nem számol a pasival, aki nincs hozzászokva a visszautasításhoz, illetve ahhoz, hogy a dolgok nem az ő tervei szerint történnek.. ezt is szerettem.. voltak benne eltúlzott bonyodalmak és nagyon béna jelenetek, de ezzel együtt szépen kikerekedett a történet
Újrakezdés
- főhősünk itt egy kicsit idősebb, egyedülálló nő, akinek lánya most kezdi a főiskolát, így hirtelen nagyon egyedül lesz a lakásban.. és akkor nem kellene, hogy most már örökre így maradjon.. ilyen magányosan.. bár a párkeresés/találás fordulatai néhol elképzelhetetlenek lettek, érdekes és vidám történetet olvastam ezzel a regénnyel is..
Vegyespáros
- most három harmincas nő a főszereplő.. barátnők, akik jobban már nem is különbözhetnének.. egyik férjhez menne, a másik csak azt ne!, a harmadik meg totál bénának érzi magát.. mindhárom karakter kedvelhető, a történetünk könnyedén folyt, sokszor megmosolyogtattak a párbeszédek és persze a boldog vég borítékolt - mindenkinek úgy végződött a sztori, ahogy kellett.. limonádé, tudom, DE annak tökéletes!
Szerepcsere
- tulajdonképpen egy férfi a főszereplő (mily meglepő!), akinek hirtelen meghal a nővére és őt jelöli ki néhány hónapos lánya gyámjának.. az addig a londoni ifjak léhűtő életét élő fickó apránként megváltozik: vidékre, kertes házba költözik, feladja az őrült tempójú munkáját, feladja a nőfaló, egy éjszakás kapcsolatait és belecsöppen a gyerekezés örömeibe, valamint tagja lesz egy vidéki falu összeszokott közösségének.. ahol persze megismerkedik szomszédjával, egy helyes-kedves képregény rajzoló lánnyal.. nagyon tetszik, hogy - bár ők ketten állnak a középpontban - rajtuk kívül még vagy 4-5 szerelmes pár talál egymásra a történet során, minden korosztállyal képviseltetve a szerelmeseket.. jó ötlet volt.. igen, ezt is nagyon szívesen olvastam..
(update! az előbb egyszerűen kihagytam.. így lett az elsőből az utolsó.. haha..)
Az első az utolsó
- egy idősebb hölgy és annak (elveszettnek hitt) első szerelme a főhős, szerelmükből született egy (titkos) gyerek, egy fiú is, aki most lép felnőtt korába.. most újra találkoznak.. a férfi számára kiderül apasága.. és hát van minden: makrancos kamaszok, titkokat rejtegető szomszédok, undok anyósok, félrelépő férjek és hamis látszatházasságok – érdekes és érdekesen szőtt történet volt..
szóval, az a helyzet, hogy ha megjelenik a következő könyve, gondolkodás nélkül fogom megvenni azt is, mert amikor valami "könnyű" kell, akkor az ő könyvei tökéletes választások.. nekem..
Miranda nagy tévedése
Szólóban 1-2.
Újrakezdés
Vegyespáros és most legutóbb a
Szerepcsere
című könyvei jelentek meg (nem a fenti sorrendben)magyarul, s ezeket olvastam én is.. az első könyvet tőle úgy hiszem, elsősorban a borítója (és egy kicsit a fülszöveg által sejteni vélt tartalom) miatt vettem meg.. aztán persze, ahogy az már lenni szokott, szépen sorban beszereztem mindet..
a történetek napjainkban (angliai városokban) zajlanak, főszereplői lányok, nők, akik tudják, milyen nehéz nőnek lenni, ám azt is tudják, hogy ez nem megoldhatatlan feladat.. és miközben a megoldást keresik, annyi minden (vidám, szomorú, kedves, őrült, fájdalmas, bántó, gyönyörű dolog) történik velük.. én ezeket - ahogy már tudjuk - szívesen olvasom.. ráadásul sokszor van olyan érzésem az ő könyvei esetében, mintha csak egy barátnővel beszélgetnék.. tudjátok, olyan kacarászós-odamondogatós szövegelés..
na, nézzük őket!
Miranda nagy tévedése
- a főhős egy kicsit bohókás, de kedvelhető lány, Miranda, aki egyszerre több vasat tart a tűzben.. a férfiak, mint a buszok, jönnek-mennek.. már csak az a kérdés, hogy melyik járatra szálljunk fel.. tudjátok, nekem ezekkel a könyvekkel kapcsolatban eleve nincsenek nagy/magas elvárásaim, így nyilván a megítélésükben is részrehajlóbb vagyok.. ilyen könyveket azért olvasok, hogy könnyeden szórakoztassanak (nem baj, persze, ha egy-egy gondolat előfordul bennük, de nem ez a lényeg..) ez a könyv a hibái (az mindig van az ilyen könyveknek, de én nem nagyon keresgélem.. néha mondjuk, kiütik a szemem..) ellenére megnevettetett, jó érzéssel tettem vissza a polcra..
Szólóban 1-2.
- a főszereplő egy tehetséges, de a szerelemben "tehetségtelen" festőnő, Tessa, aki egy partin megismerkedik a város csélcsap pasijával, majd szerelmeskednek.. majd 9 hónap múlva bizony baba lesz belőle.. és Tessa úgy dönt, hogy egyedül birkózik meg a feladattal, csakhogy nem számol a pasival, aki nincs hozzászokva a visszautasításhoz, illetve ahhoz, hogy a dolgok nem az ő tervei szerint történnek.. ezt is szerettem.. voltak benne eltúlzott bonyodalmak és nagyon béna jelenetek, de ezzel együtt szépen kikerekedett a történet
Újrakezdés
- főhősünk itt egy kicsit idősebb, egyedülálló nő, akinek lánya most kezdi a főiskolát, így hirtelen nagyon egyedül lesz a lakásban.. és akkor nem kellene, hogy most már örökre így maradjon.. ilyen magányosan.. bár a párkeresés/találás fordulatai néhol elképzelhetetlenek lettek, érdekes és vidám történetet olvastam ezzel a regénnyel is..
Vegyespáros
- most három harmincas nő a főszereplő.. barátnők, akik jobban már nem is különbözhetnének.. egyik férjhez menne, a másik csak azt ne!, a harmadik meg totál bénának érzi magát.. mindhárom karakter kedvelhető, a történetünk könnyedén folyt, sokszor megmosolyogtattak a párbeszédek és persze a boldog vég borítékolt - mindenkinek úgy végződött a sztori, ahogy kellett.. limonádé, tudom, DE annak tökéletes!
Szerepcsere
- tulajdonképpen egy férfi a főszereplő (mily meglepő!), akinek hirtelen meghal a nővére és őt jelöli ki néhány hónapos lánya gyámjának.. az addig a londoni ifjak léhűtő életét élő fickó apránként megváltozik: vidékre, kertes házba költözik, feladja az őrült tempójú munkáját, feladja a nőfaló, egy éjszakás kapcsolatait és belecsöppen a gyerekezés örömeibe, valamint tagja lesz egy vidéki falu összeszokott közösségének.. ahol persze megismerkedik szomszédjával, egy helyes-kedves képregény rajzoló lánnyal.. nagyon tetszik, hogy - bár ők ketten állnak a középpontban - rajtuk kívül még vagy 4-5 szerelmes pár talál egymásra a történet során, minden korosztállyal képviseltetve a szerelmeseket.. jó ötlet volt.. igen, ezt is nagyon szívesen olvastam..
(update! az előbb egyszerűen kihagytam.. így lett az elsőből az utolsó.. haha..)
Az első az utolsó
- egy idősebb hölgy és annak (elveszettnek hitt) első szerelme a főhős, szerelmükből született egy (titkos) gyerek, egy fiú is, aki most lép felnőtt korába.. most újra találkoznak.. a férfi számára kiderül apasága.. és hát van minden: makrancos kamaszok, titkokat rejtegető szomszédok, undok anyósok, félrelépő férjek és hamis látszatházasságok – érdekes és érdekesen szőtt történet volt..
szóval, az a helyzet, hogy ha megjelenik a következő könyve, gondolkodás nélkül fogom megvenni azt is, mert amikor valami "könnyű" kell, akkor az ő könyvei tökéletes választások.. nekem..
Lynne Watterson - Csipkekötés
(újabb kötésmintákat tartalmazó könyv.. igen.. jól haladok az ötletemmel, így aztán rendületlenül kötök, olvasok.. majd kötök vagy olvasok.. vagy olvasok és kötök.. szóval, így..)
ebben a könyvben kifejezetten a csipkeminták kötéséhez ad instrukciókat a szerző (szöveggel, képekkel, rajzokkal - érthetően) és természetesen sok-sok mintát (leszámolható, leolvasható, követhető) mutat be..
gyönyörű!
(update: akár minden minta képét is idetenném, szívem szerint.. mert mind olyan gyönyörű.. és mind egy-egy kihívás, amivel majd foglalkozni szeretnék.. ha mindet nem is, egy szép sárgát azért mutatok:)
ebben a könyvben kifejezetten a csipkeminták kötéséhez ad instrukciókat a szerző (szöveggel, képekkel, rajzokkal - érthetően) és természetesen sok-sok mintát (leszámolható, leolvasható, követhető) mutat be..
gyönyörű!
(update: akár minden minta képét is idetenném, szívem szerint.. mert mind olyan gyönyörű.. és mind egy-egy kihívás, amivel majd foglalkozni szeretnék.. ha mindet nem is, egy szép sárgát azért mutatok:)
2014. május 8., csütörtök
Lesley Stanfield/Melody Griffits - A legszebb kötésminták tárháza
igen, nem véletlen.. épp ezt olvasom..
lapozgatom, elő-előkapom, igyekszem minél több mintát megfejteni.. szóval, tényleg - mint egy regényt - olvasom.. és tényleg, legalább olyan érdekes is, mint egy regény..
mert ennek a könyvnek a segítségével és ennek a könyvnek a hatására elővettem a kötéstudásomat.. olyan, mint a biciklizés.. csak rá kellett tekerni a fonalat az ujjaimra és tulajdonképpen maguktól mozdultak.. minden eszembe (illetve a kezemnek az eszébe) jutott.. (tudjátok, például néhány mindig használt jelszót - ha valaki megkérdezi - nem tudom megmondani, de ha le kell írni, jönnek maguktól a karakterek.. ismerős?)
időtlen ideje nem tudok igazán ellazulva pihenni, mert valami mindig eszembe jut, valamivel mindig le vagyok maradva, valami mindig akad, amit még gyorsan meg kell csinálni.. DE! ha leülök kötni és elkezdem számolni a mintát vagy a sorokat, vagy csak úgy elmélázok kötés közben, végre nem pattogok fel fél percenként, ráadásul valami csoda keletkezik a kezem között.. nagyszerűen kikapcsol és hasznosan pihentet..
és ha már így (ha már lúd), legyen kövér: kitaláltam egy (szerintem) zseniális elfoglaltságot (később akár munkát és lehetőséget) is magamnak..
úgyhogy most az olvasás (és persze a blogban egyébként nem részletezett, de attól még létező ezer más dolgom) mellett kötök!
ez lesz az első "munkám":
(még nem kezdtem neki, mert először L-nek kötök egy igazi, "fiús", csavart mintás pulóvert kék és szürke színek kombinálásával.. de azért egy kicsit mégis nekikezdtem, mert már kiokosítottam magam az angol kötésrövidítésekből és szakszavakból, az angol leírásokban használt jelekből.. készül hozzá a mintaleírásom.. ami nagyon fontos! ez is része a zseniális tervemnek!)
lapozgatom, elő-előkapom, igyekszem minél több mintát megfejteni.. szóval, tényleg - mint egy regényt - olvasom.. és tényleg, legalább olyan érdekes is, mint egy regény..
mert ennek a könyvnek a segítségével és ennek a könyvnek a hatására elővettem a kötéstudásomat.. olyan, mint a biciklizés.. csak rá kellett tekerni a fonalat az ujjaimra és tulajdonképpen maguktól mozdultak.. minden eszembe (illetve a kezemnek az eszébe) jutott.. (tudjátok, például néhány mindig használt jelszót - ha valaki megkérdezi - nem tudom megmondani, de ha le kell írni, jönnek maguktól a karakterek.. ismerős?)
időtlen ideje nem tudok igazán ellazulva pihenni, mert valami mindig eszembe jut, valamivel mindig le vagyok maradva, valami mindig akad, amit még gyorsan meg kell csinálni.. DE! ha leülök kötni és elkezdem számolni a mintát vagy a sorokat, vagy csak úgy elmélázok kötés közben, végre nem pattogok fel fél percenként, ráadásul valami csoda keletkezik a kezem között.. nagyszerűen kikapcsol és hasznosan pihentet..
és ha már így (ha már lúd), legyen kövér: kitaláltam egy (szerintem) zseniális elfoglaltságot (később akár munkát és lehetőséget) is magamnak..
úgyhogy most az olvasás (és persze a blogban egyébként nem részletezett, de attól még létező ezer más dolgom) mellett kötök!
ez lesz az első "munkám":
(még nem kezdtem neki, mert először L-nek kötök egy igazi, "fiús", csavart mintás pulóvert kék és szürke színek kombinálásával.. de azért egy kicsit mégis nekikezdtem, mert már kiokosítottam magam az angol kötésrövidítésekből és szakszavakból, az angol leírásokban használt jelekből.. készül hozzá a mintaleírásom.. ami nagyon fontos! ez is része a zseniális tervemnek!)
2014. május 5., hétfő
Rebecca Eckler könyvek
Felcsináltak (Egy modern kismama vallomásai)
Kicsináltak (Élet egy vakarcs diktátorral)
nem is tudom, valahogy ennek a filmnek (Corrina, Corrina) ez a jelenete jut eszembe (Percy)
ahogy a kiscsávó mondja: hát, ez annyira vicces volt!
és tényleg, mindkét mű olvasása közben nagyon sokat nevettem.. az a fajta pukkadozós nevetés, tudjátok.. amikor pontosan érti az ember, hogy a másik mit akar mondani és az tényleg annyira vicces, hogy..
és tényleg.. pontosan értettem, miről beszél, amikor a terhesség nehézségeiről, a felmerülő aggodalmakról (amelyek néha ilyen butaságok, bizony!), az érzéseiről ír..
és tetszett, hogy nem borulunk bele a cukorhabos édibédi babaváró maszlagba.. mert bár a terhességnek persze van egy ilyen cukorhabos aspektusa is, azt hiszem, abból van kevesebb.. és a korábban szült nők vagy totális rózsaszín álomról tudnak beszámolni vagy pedig (a másik végletként) csakis az ideg összeroppanást említik, mint emléket a terhességről.. ahogy annak idején nekem, neki is a higgadt, a nehézségeket és az örömöket is valóságos mértékkel feltüntető tanácsok, javaslatok hiányoztak..
az ismert kanadai újságírónő azonban néha "túlzásba vitte" magát, vagy még inkább a magával való foglalkozást.. az a helyzet, hogy sok tekintetben szimpatikus volt, hogy az árral szemben is kimerte mutatni a nemtetszését a terhességgel kapcsolatban (hisz én is emlékszem: azt gondoltam, hogy aki ezt élvezi, az hazudik, vagy hülye..) és a környezet elvárásaival, ötleteivel, kéretlen tanácsaival kapcsolatban is voltak fenntartásai.. ám mégis néha egy kicsit soknak (túl elrugaszkodottnak) éreztem a nyavalygást..
végül is azonban megszületett a baba, akiben "még sok örömük lesz".. a második mű már szülőként íródik, a szerző és vőlegénye összeköltöznek, együtt nevelik a babát, miközben az írónő otthon van (de néha dolgozik is), a vőlegény pedig neves vállalati jogász..
és akkor jönnek a kisbabás gondok.. etetés (szoptatós nácik kontra tápszer pártolók), altatás (hagyom sírni, nem nagyon hagyom.. ), fürdetés (etetés előtt, után? hánykor?), a következetesség..
és a kialvatlanság, a depresszió (amikor minden rendben van, mégis annyira szomorú és erőtlen tud lenni az ember..), a kapcsolat.. a nagyszülők.. főleg az anyós/após páros..
a barátnők.. akik már szintén babáznak és azok akiknek még eszében sincs..
a munkahely.. a munkahelyi "riválisok"..
és a két kötet naplóként megírva.. néha egy bejegyzés egy nap, néha egy napra több is jut.. friss, eredeti (bár a fordítás néha olyan fura..), humoros..
mindent összevetve: nagyon is tetszett (még akkor is, ha valamennyi állítását, tapasztalatát nem tudnám a magamévá tenni..)
(ha volna olyan lista, ami azokat a könyveket tartalmazza, amelyeket a gyermeket váró szülőknek, anyáknak kötelező elolvasni, akkor ez a két mű (nekem) benne lenne..)
Kicsináltak (Élet egy vakarcs diktátorral)
nem is tudom, valahogy ennek a filmnek (Corrina, Corrina) ez a jelenete jut eszembe (Percy)
ahogy a kiscsávó mondja: hát, ez annyira vicces volt!
és tényleg, mindkét mű olvasása közben nagyon sokat nevettem.. az a fajta pukkadozós nevetés, tudjátok.. amikor pontosan érti az ember, hogy a másik mit akar mondani és az tényleg annyira vicces, hogy..
és tényleg.. pontosan értettem, miről beszél, amikor a terhesség nehézségeiről, a felmerülő aggodalmakról (amelyek néha ilyen butaságok, bizony!), az érzéseiről ír..
és tetszett, hogy nem borulunk bele a cukorhabos édibédi babaváró maszlagba.. mert bár a terhességnek persze van egy ilyen cukorhabos aspektusa is, azt hiszem, abból van kevesebb.. és a korábban szült nők vagy totális rózsaszín álomról tudnak beszámolni vagy pedig (a másik végletként) csakis az ideg összeroppanást említik, mint emléket a terhességről.. ahogy annak idején nekem, neki is a higgadt, a nehézségeket és az örömöket is valóságos mértékkel feltüntető tanácsok, javaslatok hiányoztak..
az ismert kanadai újságírónő azonban néha "túlzásba vitte" magát, vagy még inkább a magával való foglalkozást.. az a helyzet, hogy sok tekintetben szimpatikus volt, hogy az árral szemben is kimerte mutatni a nemtetszését a terhességgel kapcsolatban (hisz én is emlékszem: azt gondoltam, hogy aki ezt élvezi, az hazudik, vagy hülye..) és a környezet elvárásaival, ötleteivel, kéretlen tanácsaival kapcsolatban is voltak fenntartásai.. ám mégis néha egy kicsit soknak (túl elrugaszkodottnak) éreztem a nyavalygást..
végül is azonban megszületett a baba, akiben "még sok örömük lesz".. a második mű már szülőként íródik, a szerző és vőlegénye összeköltöznek, együtt nevelik a babát, miközben az írónő otthon van (de néha dolgozik is), a vőlegény pedig neves vállalati jogász..
és akkor jönnek a kisbabás gondok.. etetés (szoptatós nácik kontra tápszer pártolók), altatás (hagyom sírni, nem nagyon hagyom.. ), fürdetés (etetés előtt, után? hánykor?), a következetesség..
és a kialvatlanság, a depresszió (amikor minden rendben van, mégis annyira szomorú és erőtlen tud lenni az ember..), a kapcsolat.. a nagyszülők.. főleg az anyós/após páros..
a barátnők.. akik már szintén babáznak és azok akiknek még eszében sincs..
a munkahely.. a munkahelyi "riválisok"..
és a két kötet naplóként megírva.. néha egy bejegyzés egy nap, néha egy napra több is jut.. friss, eredeti (bár a fordítás néha olyan fura..), humoros..
mindent összevetve: nagyon is tetszett (még akkor is, ha valamennyi állítását, tapasztalatát nem tudnám a magamévá tenni..)
(ha volna olyan lista, ami azokat a könyveket tartalmazza, amelyeket a gyermeket váró szülőknek, anyáknak kötelező elolvasni, akkor ez a két mű (nekem) benne lenne..)
2014. április 25., péntek
Gil McNeil - A dívák nem kötnek
Angliában vagyunk, napjainkban.. a történet kezdetén Londonban, majd később (főként) egy tengerparti kisvárosban.. főhősünk egy fiatal anya (két fia van, 7 és 5 évesek), akinek épp akkor halt meg egy autóbalesetben a férje, amikor egyébként is bejelentette, hogy becsajozott és el akar válni.. kétségeket és sok hitelt hagyott hátra a fickó, el kell költözni Londonból.. az anya (Jo) még nem ment vissza dolgozni (egy tv csatornánál volt elismert szerkesztő), de így nem is tud, mert többe kerülne a gyerekfelvigyázásra kiadott pénz, mint amennyit keresne.. ráadásul soha nem érne rá a gyerekeire.. végül is a költözés nem baj: a vidéki városban lakik Jo anyja és az anyjának van ott egy kis fonalboltja, amit már nem nagyon bír működtetni..
tehát eladja a londoni lakást, kifizeti a hiteleket, vásárol egy házat a vidéki városban és költöznek..
és.. nem is tudom.. tartalmat nem nagyon tudok/akarok írni.. Jo életének egy évét öleli fel a történet.. és van benne mindenféle.. női barátság, fonalak, pamutok, selymek, gyerekek, iskolák, szülők (ellenséges és nem ellenséges szülők), kocsma, egy filmsztár, kötőklub, könyvtár, sütemények, kutyák, szomszédok, egy városka lakói, férfiak (akik szóba jöhetnek és akik nem..), pompomok, teababák, sálak, pulóverek, tengerpart, a meghalt férj szülei, testvérei, gyász, harag, pislákoló reménysugár.. szóval, minden
szerettem olvasni.. érzékenyen és kellő humorral ötvözve tekinthettem be Jo mindennapjaiba, kételyeibe, küzdésébe, örömébe, anyaságába, munkájába..
"okosan" ír a szerző, "helyes" a főszereplő anyuka.. egyszóval: a helyén van ez a könyv..
tehát eladja a londoni lakást, kifizeti a hiteleket, vásárol egy házat a vidéki városban és költöznek..
és.. nem is tudom.. tartalmat nem nagyon tudok/akarok írni.. Jo életének egy évét öleli fel a történet.. és van benne mindenféle.. női barátság, fonalak, pamutok, selymek, gyerekek, iskolák, szülők (ellenséges és nem ellenséges szülők), kocsma, egy filmsztár, kötőklub, könyvtár, sütemények, kutyák, szomszédok, egy városka lakói, férfiak (akik szóba jöhetnek és akik nem..), pompomok, teababák, sálak, pulóverek, tengerpart, a meghalt férj szülei, testvérei, gyász, harag, pislákoló reménysugár.. szóval, minden
szerettem olvasni.. érzékenyen és kellő humorral ötvözve tekinthettem be Jo mindennapjaiba, kételyeibe, küzdésébe, örömébe, anyaságába, munkájába..
"okosan" ír a szerző, "helyes" a főszereplő anyuka.. egyszóval: a helyén van ez a könyv..
2014. április 22., kedd
Török Sándor - Falatka királysága
(esti mese olvasmány L-nek)
egy (magyar) család tagjai a történet szereplői: anyu, apu, a kisfiuk, Péterke/Falatka, a nagyszülők.. és kicsit később Évi, Falatka "menyasszonya".. itt, az Óperencián innen.. és a hétfejű sárkány, a törpék, Hófehérke, a farkas, Piroska, stb., mesehősök ott, az Óperencián túl..
ugyanis egyik reggel Falatka úgy ébred fel, hogy ő tulajdonképpen egy királyfi, aki ráadásul jöhet-mehet az Óperencián innen és túl is.. kedve szerint..
és a meseregény elején megismerkedünk Falatkával, meghallgatjuk viselt dolgait (mert a szerző egyébként nagyon jól ismeri..), és nem lepődünk meg azon a logikus végkifejleten, hogy egyik kedd reggel egyszerűen királyfi lett.. mert előtte hónapban például volt autó, villamos, Karácsony és Szombat is.. és babának és kisgyereknek is nagyon "különleges" volt (amivel persze arra utal a szerző, hogy minden gyerek nagyon is különleges, babának és kisgyereknek..)
és persze hogy volt neki saját "felhőszelleme", a Fargevajki.. "akivel" esténként órákon át tudott játszani és beszélgetni..
és mire jól megismertük őt, tényleg nagyon sokat nevettünk (az ismerősök elnevezése például nagyon tetszett L-nak: Jujj néni és Pokoli bácsi például, vagy az a történet, amikor a cukrászda teraszán ülő felnőtt férfiaknak mesélte, hogy ő tulajdonképpen a körorvos, csak injekciót nem ad, mert azt a nagypapa vállalta helyette.. stb.)
és akkor vártuk a kalandjait az Óperencián túlról is.. és itt ment el a kedvünk a történettől (de azért persze becsülettel befejeztük az olvasást).. mert innentől kezdve szétesett az egész..
remekül bemutatta a szerző, hogy az innen és túl hogyan is van, hogy akár egyszerre lehetünk itt a matekórán és ott beszélgethetünk Hófehérkével az automata mosógép előnyeiről.. vagy a reggelizőasztalnál ihatunk szódavizet, de ugyanakkor ezzel a szódavízzel legyőzhetjük a hétfejű sárkányt is.. akiről - és más "gonosz, rossz" mesehősökről is - megtudjuk, hogy csak azért rosszak, hogy a jók még jobban lehessenek.. hogy biztosan észrevegyük a jóságukat.. de aztán követhetetlen és unalmas lett az egész..
nagyon furcsa (de nem annyira ötletes) neveket használ.. nagyon érdekesen (néha még számomra is csak nehezen) köt és utal ide vagy oda, innen vagy túl..
szóval, elfogyott a "lendület" a végére.. vegyes érzéseink vannak: mert amíg olykor-olykor nagyon jó volt olvasni és hallgatni és Falatka viselt dolgain kacagni, addig hiányoltuk a kedélyes folytatást, a jó kis kalandokat Óperencián túl..
(és egyébként a szerzőnek viszonylag sok könyve jelent meg, de ő is olyasmi lett nálunk, mint Csukás István.. inkább filmjeink vannak meg (könyvek helyett), vagy ha nincsenek is meg, láttuk azokat.. például a Hahó, öcsi!, Hahó, a tenger! vagy Kököjszi és Bobojsza)
egy (magyar) család tagjai a történet szereplői: anyu, apu, a kisfiuk, Péterke/Falatka, a nagyszülők.. és kicsit később Évi, Falatka "menyasszonya".. itt, az Óperencián innen.. és a hétfejű sárkány, a törpék, Hófehérke, a farkas, Piroska, stb., mesehősök ott, az Óperencián túl..
ugyanis egyik reggel Falatka úgy ébred fel, hogy ő tulajdonképpen egy királyfi, aki ráadásul jöhet-mehet az Óperencián innen és túl is.. kedve szerint..
és a meseregény elején megismerkedünk Falatkával, meghallgatjuk viselt dolgait (mert a szerző egyébként nagyon jól ismeri..), és nem lepődünk meg azon a logikus végkifejleten, hogy egyik kedd reggel egyszerűen királyfi lett.. mert előtte hónapban például volt autó, villamos, Karácsony és Szombat is.. és babának és kisgyereknek is nagyon "különleges" volt (amivel persze arra utal a szerző, hogy minden gyerek nagyon is különleges, babának és kisgyereknek..)
és persze hogy volt neki saját "felhőszelleme", a Fargevajki.. "akivel" esténként órákon át tudott játszani és beszélgetni..
és mire jól megismertük őt, tényleg nagyon sokat nevettünk (az ismerősök elnevezése például nagyon tetszett L-nak: Jujj néni és Pokoli bácsi például, vagy az a történet, amikor a cukrászda teraszán ülő felnőtt férfiaknak mesélte, hogy ő tulajdonképpen a körorvos, csak injekciót nem ad, mert azt a nagypapa vállalta helyette.. stb.)
és akkor vártuk a kalandjait az Óperencián túlról is.. és itt ment el a kedvünk a történettől (de azért persze becsülettel befejeztük az olvasást).. mert innentől kezdve szétesett az egész..
remekül bemutatta a szerző, hogy az innen és túl hogyan is van, hogy akár egyszerre lehetünk itt a matekórán és ott beszélgethetünk Hófehérkével az automata mosógép előnyeiről.. vagy a reggelizőasztalnál ihatunk szódavizet, de ugyanakkor ezzel a szódavízzel legyőzhetjük a hétfejű sárkányt is.. akiről - és más "gonosz, rossz" mesehősökről is - megtudjuk, hogy csak azért rosszak, hogy a jók még jobban lehessenek.. hogy biztosan észrevegyük a jóságukat.. de aztán követhetetlen és unalmas lett az egész..
nagyon furcsa (de nem annyira ötletes) neveket használ.. nagyon érdekesen (néha még számomra is csak nehezen) köt és utal ide vagy oda, innen vagy túl..
szóval, elfogyott a "lendület" a végére.. vegyes érzéseink vannak: mert amíg olykor-olykor nagyon jó volt olvasni és hallgatni és Falatka viselt dolgain kacagni, addig hiányoltuk a kedélyes folytatást, a jó kis kalandokat Óperencián túl..
(és egyébként a szerzőnek viszonylag sok könyve jelent meg, de ő is olyasmi lett nálunk, mint Csukás István.. inkább filmjeink vannak meg (könyvek helyett), vagy ha nincsenek is meg, láttuk azokat.. például a Hahó, öcsi!, Hahó, a tenger! vagy Kököjszi és Bobojsza)
Jenna Black - Bűbájösvény sorozat
Káprázat (1. rész)
Varázsütés (2. rész - ezeket olvastam)
Sirensong (3. rész, magyarul nem jelent meg..)
a történet kezdetén az USA egyik városában vagyunk, főhősünk egy fiatal (16 éves) lány, akiről tudjuk, hogy "nehéz" gyerekkora volt alkoholista anyja és (számára, eddig) ismeretlen (egy gazdag, befolyásos tünde férfi) apja mellett/miatt.. annyira megelégeli jelenlegi életét, hogy anyja összes tiltása és kusza elbeszélései ellenére megkeresi apját (aki nem is tudott róla..) és elutazik hozzá Avalonba..
ez a város az emberi, halandó és a tünde világ "határán" van, ahol jelen lehetnek az emberek, a tündék, a félig halandó/félig tünde személyek is.. nos, Dana ilyen lány.. ráadásul, nem egyszerűen kevert, hanem Tündejáró, ami nagyon különleges (utoljára 75 évvel ezelőtt volt ilyen..), mert mágiát vihet a halandókhoz és technikát vihet a tündékhez.. és ha ez nem volna elég, ráadásul ő maga is "érzi" a mágiát, tudja, mikor készül valaki annak használatára.. (az olvasott két részben még nem tudja használni, illetve nem ismeri erejét, lehetőségeit teljesen..)
és hát mint ilyen különleges teremtmény, sok halandónak és sok tündének áll érdekében az élete, ugyanakkor a halála is, vagy egyszerűen csak szüksége volna a képességeire..
szóval: eszméletlen jó az ötlet.. tetszik a két világ, a két világ határán álló különös város, és tetszik a különös képességekkel bíró félvér lány..
aztán az egész úgy el van rontva, ahogy csak lehet.. a főhős lapos.. idétlen.. még kamasznak is gáz.. a megismert szereplők nem elég kidolgozottak.. az anyja egysíkú és lehetetlen, az apja egy sznob majom és kibírhatatlan, hogy "annyira" tünde.. Ethan, egy fiatal tünde fiú, akibe Dana szerelmes lesz egy másik majom.. aki nem sznob, de totál el van szállva magától, s aki állítólag "nagy játékos".. Kimber, Ethan húga egy (majdnem) tipikus, önbizalom hiányos csitri.. Grace, aki apjának a testvére jó lehetne, de keveset foglalkozunk vele.. vannak ilyen-olyan teremtmények, némelyik jó, némelyik nem.. például a Rémkirály (aki vadász.. és akiről szintén többre is kíváncsi lettem volna.. kár, hogy egy-két szereplőt és egy két történetszálat csak úgy "feldob" a szerző - mintha nekem ezeket mind tudnom kellene, úgy egyébként -, majd nem fejti ki bővebben..)
vannak bonyodalmak, azonban eléggé kiszámíthatóak: egyedül az biztos, hogy Dana mindig életveszélyben van és hogy végül mégis mindig megmenekül.. és persze a szerelmes tini-tanakodás is elég uncsi a végére..
mondom ezt úgy, hogy azért könnyedén elolvastam a két kötetet és meglehetősen bánom, hogy a 3. kötet nem jelent meg magyarul (angolul nem vállalkozom az elolvasására..)
mert az összes hibája ellenére - és persze félre téve a főhős és a szereplők hiányosságait, vagy nem, nem is félre téve, hanem inkább a képzeletemmel kiegészítve, kiszínezve) - tetszik.. ami tudom, ellentmondás..
ennek ellenére így van.. egyszerű kis történet, nem túl bonyolult történetvezetéssel, nem nagyon mély, gondolkodtató karakterekkel, de mivel az alapötlet nagyon is figyelemre méltó (és mivel ez a tünde-dolog érdekes.. tényleg, mennyire jó lenne ennek a sorozatnak a "háttér" anyagait olvasni.. milyen is pontosan a tündevilág.. milyen a társadalom, a politika, hogyan élnek, kik és hogyan jönnek-mennek.. hogy is van a kapcsolatuk a halandókkal, hogyan is van pontosan a félig halandó félig tünde személyek helyzete, élete, stb. - kár, hogy ezt nem írta meg a szerző..), olyan közepesen élvezhetőnek (tavaszi szünetes, hosszú hétvégés olvasmánynak épp jónak) ítéltem..
Varázsütés (2. rész - ezeket olvastam)
Sirensong (3. rész, magyarul nem jelent meg..)
a történet kezdetén az USA egyik városában vagyunk, főhősünk egy fiatal (16 éves) lány, akiről tudjuk, hogy "nehéz" gyerekkora volt alkoholista anyja és (számára, eddig) ismeretlen (egy gazdag, befolyásos tünde férfi) apja mellett/miatt.. annyira megelégeli jelenlegi életét, hogy anyja összes tiltása és kusza elbeszélései ellenére megkeresi apját (aki nem is tudott róla..) és elutazik hozzá Avalonba..
ez a város az emberi, halandó és a tünde világ "határán" van, ahol jelen lehetnek az emberek, a tündék, a félig halandó/félig tünde személyek is.. nos, Dana ilyen lány.. ráadásul, nem egyszerűen kevert, hanem Tündejáró, ami nagyon különleges (utoljára 75 évvel ezelőtt volt ilyen..), mert mágiát vihet a halandókhoz és technikát vihet a tündékhez.. és ha ez nem volna elég, ráadásul ő maga is "érzi" a mágiát, tudja, mikor készül valaki annak használatára.. (az olvasott két részben még nem tudja használni, illetve nem ismeri erejét, lehetőségeit teljesen..)
és hát mint ilyen különleges teremtmény, sok halandónak és sok tündének áll érdekében az élete, ugyanakkor a halála is, vagy egyszerűen csak szüksége volna a képességeire..
szóval: eszméletlen jó az ötlet.. tetszik a két világ, a két világ határán álló különös város, és tetszik a különös képességekkel bíró félvér lány..
aztán az egész úgy el van rontva, ahogy csak lehet.. a főhős lapos.. idétlen.. még kamasznak is gáz.. a megismert szereplők nem elég kidolgozottak.. az anyja egysíkú és lehetetlen, az apja egy sznob majom és kibírhatatlan, hogy "annyira" tünde.. Ethan, egy fiatal tünde fiú, akibe Dana szerelmes lesz egy másik majom.. aki nem sznob, de totál el van szállva magától, s aki állítólag "nagy játékos".. Kimber, Ethan húga egy (majdnem) tipikus, önbizalom hiányos csitri.. Grace, aki apjának a testvére jó lehetne, de keveset foglalkozunk vele.. vannak ilyen-olyan teremtmények, némelyik jó, némelyik nem.. például a Rémkirály (aki vadász.. és akiről szintén többre is kíváncsi lettem volna.. kár, hogy egy-két szereplőt és egy két történetszálat csak úgy "feldob" a szerző - mintha nekem ezeket mind tudnom kellene, úgy egyébként -, majd nem fejti ki bővebben..)
vannak bonyodalmak, azonban eléggé kiszámíthatóak: egyedül az biztos, hogy Dana mindig életveszélyben van és hogy végül mégis mindig megmenekül.. és persze a szerelmes tini-tanakodás is elég uncsi a végére..
mondom ezt úgy, hogy azért könnyedén elolvastam a két kötetet és meglehetősen bánom, hogy a 3. kötet nem jelent meg magyarul (angolul nem vállalkozom az elolvasására..)
mert az összes hibája ellenére - és persze félre téve a főhős és a szereplők hiányosságait, vagy nem, nem is félre téve, hanem inkább a képzeletemmel kiegészítve, kiszínezve) - tetszik.. ami tudom, ellentmondás..
ennek ellenére így van.. egyszerű kis történet, nem túl bonyolult történetvezetéssel, nem nagyon mély, gondolkodtató karakterekkel, de mivel az alapötlet nagyon is figyelemre méltó (és mivel ez a tünde-dolog érdekes.. tényleg, mennyire jó lenne ennek a sorozatnak a "háttér" anyagait olvasni.. milyen is pontosan a tündevilág.. milyen a társadalom, a politika, hogyan élnek, kik és hogyan jönnek-mennek.. hogy is van a kapcsolatuk a halandókkal, hogyan is van pontosan a félig halandó félig tünde személyek helyzete, élete, stb. - kár, hogy ezt nem írta meg a szerző..), olyan közepesen élvezhetőnek (tavaszi szünetes, hosszú hétvégés olvasmánynak épp jónak) ítéltem..
2014. április 18., péntek
Gregory Maguire - A Boszorkány
(A Gonosz Nyugati Boszorkány élete és kora)
Oz birodalmában, Mumpicföldön kezdünk (az idő lényegtelen, de úgy gondolom, valahol a középkorban, annak vége felé).. megismerkedünk a főhős szüleivel, egy lelkésszel és egy mumpicföldi uralkodócsalád lányával, akik a lány szülei ellenére házasodtak össze.. várják első gyermeküket.. és hát már ők roppant érdekesek.. a lelkész, aki egy (ott, még) alig ismert vallás fanatikus hírnöke és a lány, aki egy fontos cím várományosa, azonban ez őt annyira nem érdekli, hogy az első férfival elszökik..
és elszabadul a történet..
több szálon vezet minket az író.. információmorzsákhoz jutunk a birodalom kormányzásának rendjéről, a hatalmat (tulajdonképpen bitorló) varázslóról, a birodalmat alkotó országrészek családjairól, helyzetükről, gazdaságukról, úgy általában a politikáról.. azért mondom, hogy csak morzsák, mert amikor felkaptam a fejem, hogy "na, végre, már értem..", akkor áttértünk valami másra.. sok "háttér" anyagot csillant meg a szerző, azonban ezekből több kellett volna a mű ténylegesen kidolgozott részébe.. (mert, persze.. az sem rossz, amikor rám bízza, hogy miből mit kerekítek ki.. de itt több szájbarágást is elbírtam volna..)
közben a megszületett gyermek olyan zöld lesz.. olyan furcsa.. (jellemző a könyvre, hogy Fabala - vagy Elfaba vagy stb., mert egy névnek több verzióját is használja a szerző - másságára csak az utolsó huszonoldalon kapunk igazi magyarázatot..) és megismerkedik a család egy kvarangyföldi üvegfúvóval (akibe mellesleg a férj és a feleség is beleszeret.. hoppá..)
ugrunk egyet, már iskolás a lány (közben született még két testvére, de egyik sem "százas".. Neszaróza - aki később a Keleti Boszokány lesz - és egy fiú, az anyjuk pedig meghal)..
és a mű felét körülbelül az iskolai évekkel, az összeesküvésekkel, az Állatok egyenjogúsági harcával, tanárokkal, kutatásokkal, barátságok kialakulásával, szerelmek szövődésével, ármányoskodással, rejtőzködéssel, ellenállással, földalatti mozgalmakkal, borzalmas (Madam Morzalom.. hihi) nőkkel, eszméletlen férfiakkal, törpékkel, mágiával, Dadussal, stb. töltjük..
majd számos, a varázsló hatalmának megdöntésére tett sikertelen kísérlet után, elveszítve nyugriai (nyugor) szerelmét, a Boszorkány teljesen szétesve a kapácákhoz kerül.. feltűnik mellette egy fiú, egy gyerek.. aki tulajdonképpen az ő fia (és elvesztett szerelméé), de arra például nem emlékszik, hogy megszülte volna.. elmegy szerelmének az özvegyéhez, hogy megbocsátását elnyerje.. amit végül nem kap meg, mert a volt feleség nem akarja tudni a férje halálának körülményeit, sem részleteket a nem vele élt életéből.. de a Boszorkány valahogy ott ragad.. és talál egy furcsa, mágikus könyvet, ami különös körülmények között került réges-régen a nyugriai herceg várába, majd annak a padlására..
és most már tudni lehet, hogy a varázsló egy másik világból való.. aki tulajdonképpen a könyv keresése közben került ide, s aki csak kihasználta Oz birodalma lakóinak butaságát, korlátoltságát, stb.. a hatalom mögé bújva (már vagy 40 éve..) a könyvet keresi..
aztán hipp-hopp (a tornádóval), ott terem Kansasból Dorka.. aki a házával megöli (a Keleti Jó Boszorkányt azaz) Neszarózát.. s aki összebarátkozik a Madárijesztővel (a birodalomban az aszályos vidékek termékenység kabalája.. egyébként), a Gyáva Oroszlánnal (akit még az iskolában, kísérletekhez elszakítanak az anyjától, idegen helyeken, kezekben lesz gyáva..) és a Bádog Favágóval (aki Neszaróza egyik búbája miatt lesz bádog..) és Neszaróza cipőjével (amit apjától kapott és az egyik iskolai lány, Glinda bájol rá a lábára, s ami nagyon fontos Elfabának.. és a Varázslónak.. és a mumpicföldieknek.. mindenkinek..) elindulnak a sárga téglás úton, hogy.. és innen már ismerjük a történetnek ezt az ágát..
aki végül, ugye, leleplezi a varázslót (aki egy hőlégballonon aztán el is hagyja Oz-t), megöli Elfabát (bár itt segíteni akar neki: hogy a kigyulladt ruháját eloltsa, rálocsol egy vödör vizet.. amit azonban Elfaba ebben a történetben sem bír.. tényleg, ezt elég sokszor hangsúlyozza is az író..), a barátai megkapják, amit akarnak és Oz birodalmának népe "újrakezdheti" életét..
szóval: ha azt gondoltam, hogy kedves, mesés történetet kapok az Oz előzményeként, akkor tévedtem.. (ja, nem: tudtam, mit veszek.. de azért kicsit "lazábbnak" gondoltam az egészet..)
ezzel szemben kaptam egy politológiai tanmesét(nem rossz!), egy fantasy/thrillert (ez sem rossz, bár a thriller nem kedvelt műfajom, szerencsére ez a rész nem tolakodott), egy pszichológiai értekezést (kifejezetten érdekes: a jó és a gonosz kapcsolata.. a gonosz nélküli jó és a jó nélküli gonosz kérdéseit feszegeti..)
minden fantasztikus vonulata, beszélő Állata, furcsa lénye és kitekert neve ellenére ez a történet végtelenül, szomorúan emberi, és már ezért megérte elolvasni.. (még van két része a műnek, ezek azonban végül nem jelentek meg magyarul.. eddig.. kár.. szívesen olvasnám őket.. a Boszorkány fiáról és az emberek között felnőtt Oroszlánról szólnak)
a könyv alapján forgatókönyv készült, ami a Brodway egyik sikeres darabjának az alapja, ezzel kapcsolatban találtam néhány érdekességet.
Oz birodalmában, Mumpicföldön kezdünk (az idő lényegtelen, de úgy gondolom, valahol a középkorban, annak vége felé).. megismerkedünk a főhős szüleivel, egy lelkésszel és egy mumpicföldi uralkodócsalád lányával, akik a lány szülei ellenére házasodtak össze.. várják első gyermeküket.. és hát már ők roppant érdekesek.. a lelkész, aki egy (ott, még) alig ismert vallás fanatikus hírnöke és a lány, aki egy fontos cím várományosa, azonban ez őt annyira nem érdekli, hogy az első férfival elszökik..
és elszabadul a történet..
több szálon vezet minket az író.. információmorzsákhoz jutunk a birodalom kormányzásának rendjéről, a hatalmat (tulajdonképpen bitorló) varázslóról, a birodalmat alkotó országrészek családjairól, helyzetükről, gazdaságukról, úgy általában a politikáról.. azért mondom, hogy csak morzsák, mert amikor felkaptam a fejem, hogy "na, végre, már értem..", akkor áttértünk valami másra.. sok "háttér" anyagot csillant meg a szerző, azonban ezekből több kellett volna a mű ténylegesen kidolgozott részébe.. (mert, persze.. az sem rossz, amikor rám bízza, hogy miből mit kerekítek ki.. de itt több szájbarágást is elbírtam volna..)
közben a megszületett gyermek olyan zöld lesz.. olyan furcsa.. (jellemző a könyvre, hogy Fabala - vagy Elfaba vagy stb., mert egy névnek több verzióját is használja a szerző - másságára csak az utolsó huszonoldalon kapunk igazi magyarázatot..) és megismerkedik a család egy kvarangyföldi üvegfúvóval (akibe mellesleg a férj és a feleség is beleszeret.. hoppá..)
ugrunk egyet, már iskolás a lány (közben született még két testvére, de egyik sem "százas".. Neszaróza - aki később a Keleti Boszokány lesz - és egy fiú, az anyjuk pedig meghal)..
és a mű felét körülbelül az iskolai évekkel, az összeesküvésekkel, az Állatok egyenjogúsági harcával, tanárokkal, kutatásokkal, barátságok kialakulásával, szerelmek szövődésével, ármányoskodással, rejtőzködéssel, ellenállással, földalatti mozgalmakkal, borzalmas (Madam Morzalom.. hihi) nőkkel, eszméletlen férfiakkal, törpékkel, mágiával, Dadussal, stb. töltjük..
majd számos, a varázsló hatalmának megdöntésére tett sikertelen kísérlet után, elveszítve nyugriai (nyugor) szerelmét, a Boszorkány teljesen szétesve a kapácákhoz kerül.. feltűnik mellette egy fiú, egy gyerek.. aki tulajdonképpen az ő fia (és elvesztett szerelméé), de arra például nem emlékszik, hogy megszülte volna.. elmegy szerelmének az özvegyéhez, hogy megbocsátását elnyerje.. amit végül nem kap meg, mert a volt feleség nem akarja tudni a férje halálának körülményeit, sem részleteket a nem vele élt életéből.. de a Boszorkány valahogy ott ragad.. és talál egy furcsa, mágikus könyvet, ami különös körülmények között került réges-régen a nyugriai herceg várába, majd annak a padlására..
és most már tudni lehet, hogy a varázsló egy másik világból való.. aki tulajdonképpen a könyv keresése közben került ide, s aki csak kihasználta Oz birodalma lakóinak butaságát, korlátoltságát, stb.. a hatalom mögé bújva (már vagy 40 éve..) a könyvet keresi..
aztán hipp-hopp (a tornádóval), ott terem Kansasból Dorka.. aki a házával megöli (a Keleti Jó Boszorkányt azaz) Neszarózát.. s aki összebarátkozik a Madárijesztővel (a birodalomban az aszályos vidékek termékenység kabalája.. egyébként), a Gyáva Oroszlánnal (akit még az iskolában, kísérletekhez elszakítanak az anyjától, idegen helyeken, kezekben lesz gyáva..) és a Bádog Favágóval (aki Neszaróza egyik búbája miatt lesz bádog..) és Neszaróza cipőjével (amit apjától kapott és az egyik iskolai lány, Glinda bájol rá a lábára, s ami nagyon fontos Elfabának.. és a Varázslónak.. és a mumpicföldieknek.. mindenkinek..) elindulnak a sárga téglás úton, hogy.. és innen már ismerjük a történetnek ezt az ágát..
aki végül, ugye, leleplezi a varázslót (aki egy hőlégballonon aztán el is hagyja Oz-t), megöli Elfabát (bár itt segíteni akar neki: hogy a kigyulladt ruháját eloltsa, rálocsol egy vödör vizet.. amit azonban Elfaba ebben a történetben sem bír.. tényleg, ezt elég sokszor hangsúlyozza is az író..), a barátai megkapják, amit akarnak és Oz birodalmának népe "újrakezdheti" életét..
szóval: ha azt gondoltam, hogy kedves, mesés történetet kapok az Oz előzményeként, akkor tévedtem.. (ja, nem: tudtam, mit veszek.. de azért kicsit "lazábbnak" gondoltam az egészet..)
ezzel szemben kaptam egy politológiai tanmesét(nem rossz!), egy fantasy/thrillert (ez sem rossz, bár a thriller nem kedvelt műfajom, szerencsére ez a rész nem tolakodott), egy pszichológiai értekezést (kifejezetten érdekes: a jó és a gonosz kapcsolata.. a gonosz nélküli jó és a jó nélküli gonosz kérdéseit feszegeti..)
minden fantasztikus vonulata, beszélő Állata, furcsa lénye és kitekert neve ellenére ez a történet végtelenül, szomorúan emberi, és már ezért megérte elolvasni.. (még van két része a műnek, ezek azonban végül nem jelentek meg magyarul.. eddig.. kár.. szívesen olvasnám őket.. a Boszorkány fiáról és az emberek között felnőtt Oroszlánról szólnak)
a könyv alapján forgatókönyv készült, ami a Brodway egyik sikeres darabjának az alapja, ezzel kapcsolatban találtam néhány érdekességet.
2014. április 11., péntek
Kerstin Gier - Időtlen szerelem sorozat
Rubinvörös
Zafírkék
Smaragzöld
(a sorozat kötetei, sorrendben)
- napjainkban vagyunk, Londonban, főhősünk egy fiatal (16 éves) lány.. természetesen fontos szerepe van a családjának (a még élő és a már nem élő, múltbéli családtagjainak) is, a barátnőjének, egy másik családnak (élükön egy szintén fiatal fiúval, Gideon-nal), egy szellemnek (aki amúgy barát), egy jövendölésnek.. és hát az időutazásnak.. így hát miután találkoztunk Gwendolynnal, máris a 1900-as évek végén találjuk magunkat..
mitévők legyünk, ha egyszerre a múltban találjuk magunkat, és csak annyit tudunk, hogy az üküküküküknagyapánk lovát Kövér Anninak hívták? úgy van: megőrizzük a hidegvérünket.. legalábbis ezt próbálja tenni Gwendolyn, amikor kiderül: nem elég, hogy ő örökölte a családban az időutazásért felelős gént, de ráadásul az a feladat is neki jutott, hogy rendbe szedje a múltat és meg kell akadályoznia, hogy a kör bezáruljon és valami nagyon rettenetes dolog történjen.. és mindennek a tetejébe épp az arrogáns Gideont kapja útitársul.. az (eleinte) össze nem illő páros kénytelen-kelletlen beleveti magát a nem éppen hétköznapi kalandokba..(nem szó szerinti idézet a fülszövegből)
nos, ez egy olyan szövevényes, sok szálon, sok helyszínen és sok korban zajló történet, amihez nem fogok részletes tartalmat írni.. mindössze azt szeretném , ha később is tudnám: mind a három könyvet, elsőtől az utolsó betűig, egyszerűen rajongva olvastam (még akkor is, ha beismerem, hogy ez nagyon idétlenül hangzik.. bár, akik olyan "elvetemülten" olvasnak, mint én, azok értik, miről beszélek...), s ha épp nem olvastam, akkor pedig a lehetséges folytatáso(ko)n gondolkodtam..
ötletes történet, remek szerepelők, elragadó és találékony helyzetek, pörgős párbeszédek, rejtély (nagy mennyiségben), információk apránként.. kibontakozó szerelem, egy család érdekes története (amely összefonódik más családokéval és a történelemmel), egy lány-lány barátság, ami sok nevetésre ad okot, főleg, ha ennyire különbözőek a barátnők.. testvérek, viták, példa értékű nagyszülők.. varázslat.. és hát az idő.. ami olyan titokzatos dolog.. szóval, letehetetlen.. még akkor is, ha első olvasásra nem mindig értettem a "csavarokat".. (de persze, meglepően jól van szerkesztve és nagyon is logikus még a logikátlan is..)
és igen, egy érdekes jövendölés, egy megszállott varázsló.. néhány szolgalelkű ember.. néhány igazi lázadó.. néhány hűséges segítő..
minden van, mondom, egyszerűen remek* az egész..
a Trivium kiadónál megjelent - még korábban - néhány "felnőtt" könyve.. amiken- minden alkalommal, ha a kiadótól megrendeltem valamit - gondolkodtam, de aztán valahogy mindig kimaradtak.. ha annyi pénzem, annyi időm és annyi helyem lenne, amennyi könyvet szívesen megvennék/olvasnék.. remélem azért, hozzájutok még néhány könyvéhez..
(a szerző(nő) egyébként német (66-os születésű), hazájában már a trilógia megjelenése előtt is népszerű)
* Jók a fogaid, Laci! (fogorvos)
Remek! (Laci) - emlékeztek erre a reklámra? olyan jó szó pedig a remek, de ahányszor eszembe jut, eszembe jut az idétlen reklám is.. nektek van olyan szavatok, ami valami miatt "le van járatva"?
Zafírkék
Smaragzöld
(a sorozat kötetei, sorrendben)
- napjainkban vagyunk, Londonban, főhősünk egy fiatal (16 éves) lány.. természetesen fontos szerepe van a családjának (a még élő és a már nem élő, múltbéli családtagjainak) is, a barátnőjének, egy másik családnak (élükön egy szintén fiatal fiúval, Gideon-nal), egy szellemnek (aki amúgy barát), egy jövendölésnek.. és hát az időutazásnak.. így hát miután találkoztunk Gwendolynnal, máris a 1900-as évek végén találjuk magunkat..
mitévők legyünk, ha egyszerre a múltban találjuk magunkat, és csak annyit tudunk, hogy az üküküküküknagyapánk lovát Kövér Anninak hívták? úgy van: megőrizzük a hidegvérünket.. legalábbis ezt próbálja tenni Gwendolyn, amikor kiderül: nem elég, hogy ő örökölte a családban az időutazásért felelős gént, de ráadásul az a feladat is neki jutott, hogy rendbe szedje a múltat és meg kell akadályoznia, hogy a kör bezáruljon és valami nagyon rettenetes dolog történjen.. és mindennek a tetejébe épp az arrogáns Gideont kapja útitársul.. az (eleinte) össze nem illő páros kénytelen-kelletlen beleveti magát a nem éppen hétköznapi kalandokba..(nem szó szerinti idézet a fülszövegből)
nos, ez egy olyan szövevényes, sok szálon, sok helyszínen és sok korban zajló történet, amihez nem fogok részletes tartalmat írni.. mindössze azt szeretném , ha később is tudnám: mind a három könyvet, elsőtől az utolsó betűig, egyszerűen rajongva olvastam (még akkor is, ha beismerem, hogy ez nagyon idétlenül hangzik.. bár, akik olyan "elvetemülten" olvasnak, mint én, azok értik, miről beszélek...), s ha épp nem olvastam, akkor pedig a lehetséges folytatáso(ko)n gondolkodtam..
ötletes történet, remek szerepelők, elragadó és találékony helyzetek, pörgős párbeszédek, rejtély (nagy mennyiségben), információk apránként.. kibontakozó szerelem, egy család érdekes története (amely összefonódik más családokéval és a történelemmel), egy lány-lány barátság, ami sok nevetésre ad okot, főleg, ha ennyire különbözőek a barátnők.. testvérek, viták, példa értékű nagyszülők.. varázslat.. és hát az idő.. ami olyan titokzatos dolog.. szóval, letehetetlen.. még akkor is, ha első olvasásra nem mindig értettem a "csavarokat".. (de persze, meglepően jól van szerkesztve és nagyon is logikus még a logikátlan is..)
és igen, egy érdekes jövendölés, egy megszállott varázsló.. néhány szolgalelkű ember.. néhány igazi lázadó.. néhány hűséges segítő..
minden van, mondom, egyszerűen remek* az egész..
a Trivium kiadónál megjelent - még korábban - néhány "felnőtt" könyve.. amiken- minden alkalommal, ha a kiadótól megrendeltem valamit - gondolkodtam, de aztán valahogy mindig kimaradtak.. ha annyi pénzem, annyi időm és annyi helyem lenne, amennyi könyvet szívesen megvennék/olvasnék.. remélem azért, hozzájutok még néhány könyvéhez..
(a szerző(nő) egyébként német (66-os születésű), hazájában már a trilógia megjelenése előtt is népszerű)
* Jók a fogaid, Laci! (fogorvos)
Remek! (Laci) - emlékeztek erre a reklámra? olyan jó szó pedig a remek, de ahányszor eszembe jut, eszembe jut az idétlen reklám is.. nektek van olyan szavatok, ami valami miatt "le van járatva"?
2014. április 9., szerda
Robert Rave - Intimgyanta
napjainkban, New Yorkban vagyunk, a főhős három nő (testvérek), a helyszín - elsősorban - egy intim kozmetikai szalon (ami a legidősebb testvéré, de a többiek is ott dolgoznak), aztán járunk a testvérek lakásában, egy a celebvilág meghatározó személyiségének az életében/lakásában, több new york-i kávézóban, étkezdében és nem maradunk ki az éjszakai életből sem.. táncos helyek, meleg bárok..
és a történet a három (nagyon) különböző nő életének egy szeletéről (néhány hónapjáról) szól..
a legidősebb elvált, tulajdonosa a szalonnak, együtt él (házasság nélkül) egy kedves, kicsit unalmas és kiszámítható férfival.. rögeszmés rakodó, igazgató, tisztán tartó és tisztálkodó.. a szalonjában minden olyan, mint a karikacsapás.. sokan dolgoznak neki és nagyon sokan járnak hozzájuk.. aztán egyszer csak találkozik egy régi, a szülő városából ismert szerelmével.. és valahogy összegabalyodnak.. és terhes lesz, de nem tudja melyik férfitól.. végül arra jut, hogy legjobb lesz mindkét férfit kitenni az életéből: jelenlegi társa mellett megfakult.. és bár meg van az a fajta kényelmes, barátságos kapcsolat, amiben éveken át el lehet ejtőzni, nem erre vágyik.. a szenvedélyre vágyik, amit a régi szerelmével újra átél, de akit emellett nem tart túl jó társnak.. megtartja a gyereket, de egyedül marad..
a középső épp túl van a férjével való szakításon.. a férj hagyja el, mert az egyik gyerekükkel olyan mértékű probléma van, amit a férfi nem tud kezelni, inkább megpattan és cserben hagyja az egész családot.. a nő épp csak kiheverte a csalódottságot, amikor bizony rájön: kénytelen dolgozni.. így hát visszamegy a nővére szalonjába.. ahol aztán "megnyer" egy nagyszájú, mogorva, öreg, de még mindig meghatározó celeb asszonyt, mint vendéget.. de aztán kiderül, hogy a mogorva külső értő és érző szívet takar, ráadásul az asszony halálos beteg, a kemoterápiája kellős közepén ezzel a középső testvérrel viszi végig a bakancslistáját, amiben az intim gyantázás is szerepel.. és amíg az idős hölggyel tölti az időt, megismeri annak ügyvédjét, aki udvarolni kezd neki.. és amikor a férje sok idő után előáll azzal a kérésével, hogy próbálják meg még egyszer, akkor szerencsére nemet tud mondani neki.. és talán végre egy boldog kapcsolata lesz, amelyben a gyerekek is boldogok lehetnek..
a legkisebb nemrég ment férjhez, a férje már-már egy tökéletes férfipéldány.. vonzó, sikeres, pénzügyi szakember.. jól működnek együtt.. a lány mégis valahogy olyan "fakó".. elveszni látszik.. eltörpül a tökéletes férje mellett.. aztán a szalonban megismerkedik egy meleg fickóval, akivel összebarátkozik, s akivel aztán elkezd szórakozni (a férje sokszor, sokáig dolgozik, elfoglalt - aztán persze, majd megtudjuk, mitől is olyan elfoglalt.. haha..) és a meleg barát is sokat szomorkodik és sokszor vannak kételyei, a barátja - akivel a lány soha nem találkozott - készteti erre.. és egy kicsivel tovább is merészkedik a lány, mint a barátság, hisz új ismerőse veszélytelen, mert meleg.. szóval, a lány már-már beleszeret.. de akkor kiderül, hogy a meleg fickó barátja valójában a lány férje.. szóval.. hoppá..
és itt van két idézet (az első a lányok anyjától, a második pedig az öreg celeb asszonytól)
"a legtöbb ember semmitől sem fél jobban, mint az ismeretlentől. Ezért a legtöbben beérik azzal, ami éppen van, még ha ez azzal is jár, hogy boldogtalanul tengődnek az életben, megrekednek egy szerelem nélküli kapcsolatban, vagy állandóan meg kell tagadniuk magukat.."
"az élet sokkal inkább olyan, mint az intim gyanta: néha el kell viselni egy kis fájdalmat, hogy az ember megtalálja a szépséget. Arról szól, hogy akkor is bátorságot kell sugározni, amikor úgy érzed, nem fogsz kibírni még egy lépést."
na, így.. tetszett.. könnyed, kicsit felszínes.. de útkereső, humoros..
(és a szerző férfi.. ez jó..)
és a történet a három (nagyon) különböző nő életének egy szeletéről (néhány hónapjáról) szól..
a legidősebb elvált, tulajdonosa a szalonnak, együtt él (házasság nélkül) egy kedves, kicsit unalmas és kiszámítható férfival.. rögeszmés rakodó, igazgató, tisztán tartó és tisztálkodó.. a szalonjában minden olyan, mint a karikacsapás.. sokan dolgoznak neki és nagyon sokan járnak hozzájuk.. aztán egyszer csak találkozik egy régi, a szülő városából ismert szerelmével.. és valahogy összegabalyodnak.. és terhes lesz, de nem tudja melyik férfitól.. végül arra jut, hogy legjobb lesz mindkét férfit kitenni az életéből: jelenlegi társa mellett megfakult.. és bár meg van az a fajta kényelmes, barátságos kapcsolat, amiben éveken át el lehet ejtőzni, nem erre vágyik.. a szenvedélyre vágyik, amit a régi szerelmével újra átél, de akit emellett nem tart túl jó társnak.. megtartja a gyereket, de egyedül marad..
a középső épp túl van a férjével való szakításon.. a férj hagyja el, mert az egyik gyerekükkel olyan mértékű probléma van, amit a férfi nem tud kezelni, inkább megpattan és cserben hagyja az egész családot.. a nő épp csak kiheverte a csalódottságot, amikor bizony rájön: kénytelen dolgozni.. így hát visszamegy a nővére szalonjába.. ahol aztán "megnyer" egy nagyszájú, mogorva, öreg, de még mindig meghatározó celeb asszonyt, mint vendéget.. de aztán kiderül, hogy a mogorva külső értő és érző szívet takar, ráadásul az asszony halálos beteg, a kemoterápiája kellős közepén ezzel a középső testvérrel viszi végig a bakancslistáját, amiben az intim gyantázás is szerepel.. és amíg az idős hölggyel tölti az időt, megismeri annak ügyvédjét, aki udvarolni kezd neki.. és amikor a férje sok idő után előáll azzal a kérésével, hogy próbálják meg még egyszer, akkor szerencsére nemet tud mondani neki.. és talán végre egy boldog kapcsolata lesz, amelyben a gyerekek is boldogok lehetnek..
a legkisebb nemrég ment férjhez, a férje már-már egy tökéletes férfipéldány.. vonzó, sikeres, pénzügyi szakember.. jól működnek együtt.. a lány mégis valahogy olyan "fakó".. elveszni látszik.. eltörpül a tökéletes férje mellett.. aztán a szalonban megismerkedik egy meleg fickóval, akivel összebarátkozik, s akivel aztán elkezd szórakozni (a férje sokszor, sokáig dolgozik, elfoglalt - aztán persze, majd megtudjuk, mitől is olyan elfoglalt.. haha..) és a meleg barát is sokat szomorkodik és sokszor vannak kételyei, a barátja - akivel a lány soha nem találkozott - készteti erre.. és egy kicsivel tovább is merészkedik a lány, mint a barátság, hisz új ismerőse veszélytelen, mert meleg.. szóval, a lány már-már beleszeret.. de akkor kiderül, hogy a meleg fickó barátja valójában a lány férje.. szóval.. hoppá..
és itt van két idézet (az első a lányok anyjától, a második pedig az öreg celeb asszonytól)
"a legtöbb ember semmitől sem fél jobban, mint az ismeretlentől. Ezért a legtöbben beérik azzal, ami éppen van, még ha ez azzal is jár, hogy boldogtalanul tengődnek az életben, megrekednek egy szerelem nélküli kapcsolatban, vagy állandóan meg kell tagadniuk magukat.."
"az élet sokkal inkább olyan, mint az intim gyanta: néha el kell viselni egy kis fájdalmat, hogy az ember megtalálja a szépséget. Arról szól, hogy akkor is bátorságot kell sugározni, amikor úgy érzed, nem fogsz kibírni még egy lépést."
na, így.. tetszett.. könnyed, kicsit felszínes.. de útkereső, humoros..
(és a szerző férfi.. ez jó..)
2014. április 8., kedd
Melanie Gideon - Házasságom története
(Egy boldog évünk a hullámvölgyben)
a szerző egy év (apró-cseprő) eseményei kapcsán mesél a gondjairól, a félelmeiről (házasságáról, annak nehézségeiről) és a minden mögött ott bujkáló (mégis létező, csak nehezen definiálható) boldogságról és örömről.. egy év 12 hónapja 12 történetben.. ír arról, hogy távol került a szülői háztól, más városban/máshol építették fel otthonukat, ír a családi programokról, ír a fiáról, a gyereknevelésről, az aggodalomról, amit fia növekedése/leválása vált ki nála.. a biciklizésről, fogyásról, hízásról.. a testvéri összetartozásról (ketten középső gyerekek, van egy ikertestvére).. sok mindenről..
fura, keserédes pillanatokat örökít meg; mindannyian ismer(het)jük ezeket, átéltük már valahol, valamikor, csak talán nem tudtuk igazán szavakba önteni őket, közben megnevettet, biztat… és együtt érez velünk..ő is tudja már milyen nőnek lenni 20, 30 vagy akár… 40 felett... (nem szó szerinti idézet a fülszövegből..)
és igen, az ötlet jó.. nem konkrét "szójegyzetet" készít egy 40 feletti nő gondolatairól, hanem beágyazva a mindennapok "naplójába" szóba kerül ez is, az is..
és az is jó, hogy nem akar "megmondó" lenni.. ő már tudja a tutit, mi meg csak olvassuk és fogadjuk el..
DE! nem sikerült még sem túl jól.. az a fajta könyv, ami olvastatja magát, de közben nagyon idegesít.. és közben örülsz, hogy nem hasonlítasz az írónőre, bárhogy is ígérgeti a fülszöveg, hogy milyen jól együtt érez veled a szerző..ám ugyanakkor mégis csak voltak benne nagyon jó mondatok.. néha nagyon is jól rátapintott a szerző egy-két lényeges dologra..
szóval, mindent összerázva: arra számítottam, hogy (a chick lit mintájára) egy mom lit-et fogok olvasni (amivé fejlődnek a szingli regények, amikor a hősnők már gyereket vállalnak és megküzdenek a család és karrier témával.. is..), azonban ez még csak az sem.. ez nem regény.. még csak nem is esszégyűjtemény.. talán inkább (ahogy az elején is mondom: napló) egy blog bejegyzéseihez hasonlít.. ami nem volna baj.. de egyrészt egy nagyon szétesett nőről kapunk képet, másrészt - bár fontos dolgokat próbál emlegetni, körüljárni, azt az egy-két jól sikerült meglátását kivéve - nem lesz a bejegyzéseknek úgymond egy összefoglalása, egy megnyugváshoz/megoldáshoz vezető gondolata.. egy semmi nem lesz.. ami megint csak nem volna olyan nagy baj, hisz ha ez csak naplórészlet, akkor rendben, de a fülszöveg azért ettől többet ígér..
amennyire készültem erre a könyvre (az előző alapján), annyira nem tetszett.. (lehet, hogy mégis inkább a gyerekeknek írt könyveit kellene megismerni..)
a szerző egy év (apró-cseprő) eseményei kapcsán mesél a gondjairól, a félelmeiről (házasságáról, annak nehézségeiről) és a minden mögött ott bujkáló (mégis létező, csak nehezen definiálható) boldogságról és örömről.. egy év 12 hónapja 12 történetben.. ír arról, hogy távol került a szülői háztól, más városban/máshol építették fel otthonukat, ír a családi programokról, ír a fiáról, a gyereknevelésről, az aggodalomról, amit fia növekedése/leválása vált ki nála.. a biciklizésről, fogyásról, hízásról.. a testvéri összetartozásról (ketten középső gyerekek, van egy ikertestvére).. sok mindenről..
fura, keserédes pillanatokat örökít meg; mindannyian ismer(het)jük ezeket, átéltük már valahol, valamikor, csak talán nem tudtuk igazán szavakba önteni őket, közben megnevettet, biztat… és együtt érez velünk..ő is tudja már milyen nőnek lenni 20, 30 vagy akár… 40 felett... (nem szó szerinti idézet a fülszövegből..)
és igen, az ötlet jó.. nem konkrét "szójegyzetet" készít egy 40 feletti nő gondolatairól, hanem beágyazva a mindennapok "naplójába" szóba kerül ez is, az is..
és az is jó, hogy nem akar "megmondó" lenni.. ő már tudja a tutit, mi meg csak olvassuk és fogadjuk el..
DE! nem sikerült még sem túl jól.. az a fajta könyv, ami olvastatja magát, de közben nagyon idegesít.. és közben örülsz, hogy nem hasonlítasz az írónőre, bárhogy is ígérgeti a fülszöveg, hogy milyen jól együtt érez veled a szerző..ám ugyanakkor mégis csak voltak benne nagyon jó mondatok.. néha nagyon is jól rátapintott a szerző egy-két lényeges dologra..
szóval, mindent összerázva: arra számítottam, hogy (a chick lit mintájára) egy mom lit-et fogok olvasni (amivé fejlődnek a szingli regények, amikor a hősnők már gyereket vállalnak és megküzdenek a család és karrier témával.. is..), azonban ez még csak az sem.. ez nem regény.. még csak nem is esszégyűjtemény.. talán inkább (ahogy az elején is mondom: napló) egy blog bejegyzéseihez hasonlít.. ami nem volna baj.. de egyrészt egy nagyon szétesett nőről kapunk képet, másrészt - bár fontos dolgokat próbál emlegetni, körüljárni, azt az egy-két jól sikerült meglátását kivéve - nem lesz a bejegyzéseknek úgymond egy összefoglalása, egy megnyugváshoz/megoldáshoz vezető gondolata.. egy semmi nem lesz.. ami megint csak nem volna olyan nagy baj, hisz ha ez csak naplórészlet, akkor rendben, de a fülszöveg azért ettől többet ígér..
amennyire készültem erre a könyvre (az előző alapján), annyira nem tetszett.. (lehet, hogy mégis inkább a gyerekeknek írt könyveit kellene megismerni..)
2014. április 7., hétfő
Laura Dave - A válás ünnepe
a történet két nő (és a velük kapcsolatban álló férfiak) néhány napját meséli el, járunk NY város Brooklyn kerületében és Montauk-ban.. illetve utazunk az időben is, mert a történet jelen idejű ugyan, de (visszaemlékezésekkel) megismerjük mindkét nő kapcsolatának eddigi történetét és képet kapunk egy házról is, amelynek szintén története van (az 1938-as nagy hurrikán pusztítását szinte egyedüliként élte túl az épület), amely szintén fontos szerepet játszik a (család) nők életében..
az egyik nő (az idősebb) Gwyn, aki 35 évnyi házasság és sok-sok remek parti után most épp a házassági évfordulójuk napjára szervez ünnepséget.. amivel azonban nem az évfordulót kívánják megünnepelni, hanem a válásukat, amit így akarnak "barátságosra" váltani.. illetve helytelen a többes szám.. ezt csak a férj gondolja így.. mármint, hogy a válást barátságossá lehet ünnepelni..
megtudjuk ugyanis egyrészt, hogy Gwyn még mindig szereti a férjét, másrészt azt is, hogy a férj szimplán csak le akarja cserélni feleségét egy másik, fiatalabb asszonyra.. mert bár a férfi egy (szerinte) felülbírálhatatlan érvvel áll elő: buddhista lesz, ami olyan fokú változás, hogy abba nem fér bele a házasság.. azonban a szerető feleséget "kihagyja" a számításból.. a felesége akár arra is képes volna, hogy ezt a változást is elfogadja, sőt, megértse.. ezért ő maga is foglalkozni kezd a vallással és elmegy a férje által emlegetett meditációs központba.. ahol aztán kiderül, hogy a férje bizony nem sokat meditált ott..
aztán persze, összeáll a kép.. a feleség bizony egyszerűen meg van csalva.. ráadásul azt is megtudja, hogy kit választott a férfi helyette.
és elhatározza, hogy rendben, megrendezi ezt a bulit.. csakhogy felbérli a másik nőt (rendezvényszervező), hogy az estét étellel/itallal megszervezze.. és abban bízik, hogy így (a meghívott közel 200 vendég előtt) szembesítve, majd meggondolja magát a férfi és visszatalálnak egymáshoz.. hát.. a buli vége még odébb van..
a másik nő (fiatalabb) Maggie épp most készül hozzá menni Gwyn (és a hűtlen férj, Thomas) fiához.. a szabadsághoz és önállósághoz szokott lány nagy elhatározásra szánja magát.. ez a férfi immár neki való.. kérésére/kérdésére igent mond.. összeköltöztek, közösen végzik egy étterem megnyitásának feladatait.. egyszóval: készülnek a közös életre.. a fiú már találkozott a lány apjával (anyja elhagyta őket, de ez a regény szempontjából mellékszál.. illetve magyarázatot ad a lány eddigi rövid kapcsolataira..), a lány azonban még csak telefonon beszélt a fiú szüleivel.. most pedig indulni kell Montauk-ba, az ünnepségre.. ahol majd megismerkedik a családdal.. és akkor az indulás reggelén a fiú előáll egy addig még ki nem mondott dologgal: a családjának fél milliárd dollár a vagyona.. hozzávetőleg..
és elindulnak, de a lányban kérdések fogalmazódnak meg.. mert az még önmagában nem baj, hogy gazdag a család.. a nagyobb baj az, hogy vajon mi az, amit még nem mondott el a fiú..
és hát bizony, van még olyan, amit nem mondott el a fiú.. például azt is "elfelejtette" megemlíteni, hogy már volt nős.. s hogy a mostani étterem sem az első üzlete.. szóval, a helyzet bonyolódik..
és akkor megérkeznek és mindenki találkozik mindenkivel.. és bármennyire is eltérők a körülményeik és a koruk, Gwyn és Maggie helyzete mégis azonos: mindketten útelágazáshoz érkeznek. És bár az egyik még el sem kezdte a házaséletet, a másik pedig épp most készül (látszólag) pontot tenni a végére, ugyanarra a kérdésre keresik a választ: mikor kell küzdeni egy kapcsolat megmentéséért, és mikor kell végleg elengedni?
a történet vége "papírforma", a férj nem gondolja meg magát.. a rendezvényszervező "másik" nő a helyzetéhez képest "szépen" viselkedik.. a nők között tulajdonképpen nem lehet igazi harag.. hisz egyikük sem tehet semmiről.. a fiatal lány is úgy fogja fel az elhallgatott dolgokat, mint egy teljesen új élet kezdetét..
tehát: Gwyn elengedi, Maggie pedig megküzd és megtartja a kapcsolatát..
szép történet, ami nagyon jól van megírva.. tetszett, ahogy apránként jutottunk az információkhoz, miközben megismertük a nők gondolatait, helyzetüket, vágyaikat, reményeiket.. igazán közel állt hozzám Gwyn és az ő gondolatai.. ugyanakkor Maggie-vel is tudtam azonosulni.. mindketten logikusan, gyönyörű mondatokban "gondolkodnak" végig a könyvben..
(és tetszik a vége is, még akkor is, ha csak félig boldog.. sőt, épp ezért.. az életben inkább ezt tudom elképzelni..)
az egyik nő (az idősebb) Gwyn, aki 35 évnyi házasság és sok-sok remek parti után most épp a házassági évfordulójuk napjára szervez ünnepséget.. amivel azonban nem az évfordulót kívánják megünnepelni, hanem a válásukat, amit így akarnak "barátságosra" váltani.. illetve helytelen a többes szám.. ezt csak a férj gondolja így.. mármint, hogy a válást barátságossá lehet ünnepelni..
megtudjuk ugyanis egyrészt, hogy Gwyn még mindig szereti a férjét, másrészt azt is, hogy a férj szimplán csak le akarja cserélni feleségét egy másik, fiatalabb asszonyra.. mert bár a férfi egy (szerinte) felülbírálhatatlan érvvel áll elő: buddhista lesz, ami olyan fokú változás, hogy abba nem fér bele a házasság.. azonban a szerető feleséget "kihagyja" a számításból.. a felesége akár arra is képes volna, hogy ezt a változást is elfogadja, sőt, megértse.. ezért ő maga is foglalkozni kezd a vallással és elmegy a férje által emlegetett meditációs központba.. ahol aztán kiderül, hogy a férje bizony nem sokat meditált ott..
aztán persze, összeáll a kép.. a feleség bizony egyszerűen meg van csalva.. ráadásul azt is megtudja, hogy kit választott a férfi helyette.
és elhatározza, hogy rendben, megrendezi ezt a bulit.. csakhogy felbérli a másik nőt (rendezvényszervező), hogy az estét étellel/itallal megszervezze.. és abban bízik, hogy így (a meghívott közel 200 vendég előtt) szembesítve, majd meggondolja magát a férfi és visszatalálnak egymáshoz.. hát.. a buli vége még odébb van..
a másik nő (fiatalabb) Maggie épp most készül hozzá menni Gwyn (és a hűtlen férj, Thomas) fiához.. a szabadsághoz és önállósághoz szokott lány nagy elhatározásra szánja magát.. ez a férfi immár neki való.. kérésére/kérdésére igent mond.. összeköltöztek, közösen végzik egy étterem megnyitásának feladatait.. egyszóval: készülnek a közös életre.. a fiú már találkozott a lány apjával (anyja elhagyta őket, de ez a regény szempontjából mellékszál.. illetve magyarázatot ad a lány eddigi rövid kapcsolataira..), a lány azonban még csak telefonon beszélt a fiú szüleivel.. most pedig indulni kell Montauk-ba, az ünnepségre.. ahol majd megismerkedik a családdal.. és akkor az indulás reggelén a fiú előáll egy addig még ki nem mondott dologgal: a családjának fél milliárd dollár a vagyona.. hozzávetőleg..
és elindulnak, de a lányban kérdések fogalmazódnak meg.. mert az még önmagában nem baj, hogy gazdag a család.. a nagyobb baj az, hogy vajon mi az, amit még nem mondott el a fiú..
és hát bizony, van még olyan, amit nem mondott el a fiú.. például azt is "elfelejtette" megemlíteni, hogy már volt nős.. s hogy a mostani étterem sem az első üzlete.. szóval, a helyzet bonyolódik..
és akkor megérkeznek és mindenki találkozik mindenkivel.. és bármennyire is eltérők a körülményeik és a koruk, Gwyn és Maggie helyzete mégis azonos: mindketten útelágazáshoz érkeznek. És bár az egyik még el sem kezdte a házaséletet, a másik pedig épp most készül (látszólag) pontot tenni a végére, ugyanarra a kérdésre keresik a választ: mikor kell küzdeni egy kapcsolat megmentéséért, és mikor kell végleg elengedni?
a történet vége "papírforma", a férj nem gondolja meg magát.. a rendezvényszervező "másik" nő a helyzetéhez képest "szépen" viselkedik.. a nők között tulajdonképpen nem lehet igazi harag.. hisz egyikük sem tehet semmiről.. a fiatal lány is úgy fogja fel az elhallgatott dolgokat, mint egy teljesen új élet kezdetét..
tehát: Gwyn elengedi, Maggie pedig megküzd és megtartja a kapcsolatát..
szép történet, ami nagyon jól van megírva.. tetszett, ahogy apránként jutottunk az információkhoz, miközben megismertük a nők gondolatait, helyzetüket, vágyaikat, reményeiket.. igazán közel állt hozzám Gwyn és az ő gondolatai.. ugyanakkor Maggie-vel is tudtam azonosulni.. mindketten logikusan, gyönyörű mondatokban "gondolkodnak" végig a könyvben..
(és tetszik a vége is, még akkor is, ha csak félig boldog.. sőt, épp ezért.. az életben inkább ezt tudom elképzelni..)
2014. április 4., péntek
Sophie Kinsella - Shopaholic könyvek
a "boltkóros" sorozat az alábbi könyvekből áll, ezeket olvastam szinte a megjelenésük pillanatában..
Egy boltkóros naplója
Pánik a Plázában
A boltkóros férjhez megy
A boltkóros babát vár
A pöttöm boltkóros
A boltkóros és a tesója
és azt kell mondanom, ez(ek) a könyv(ek) indítottak el a lejtőn.. mármint így jöttem rá, hogy visszavonhatatlanul szeretem a könnyeden szórakoztató, "csajos", chick lit (nőktől nőknek), látszólag hétköznapi, ám valahogy mindig "csodálatos" történeteket.. látszólag súlytalan, ám néha valós, súlyos problémákkal tarkított helyzeteket.. hívják is a műfajt (a szakértők) akárhogy.. és fintorogjon is bárki, bármennyire..
és Beckyvel megismertem azt a lányt, aki totál nem én vagyok.. sőt, azt kell, hogy mondjam, kifejezetten idegesített.. de aztán a kellő pillanatban mindig művelt valami annyira vicces/édes/eszetlen dolgot, hogy nem tudtam rá haragudni.. például a levelezése a banki ügyintézővel és az összes hitelkártya társasággal.. még most is hangosan tudok kacagni, ha eszembe jut..
aztán meg nekem is vannak olyan napjaim és az életemben olyan periódusok, amikor bizony, szeretném, ha olyan lehetnék, mint ő.. mármint, nem annyira a mániájára vágyom (ráadásul, bizonyos szinten én magam is vásárlás mániás vagyok, csak épp én szakosodtam a könyvekre..), hanem úgy egyáltalán, arra a gondtalan életére, ami nekem már nincs, vagy máshogy van.. (vagy nem is volt soha..mondom ezt, amúgy minden sajnálkozás nélkül.. azért nem olyan rossz nekem a bőrömben..)
szóval, nagyon is értettem, mit él át egy nagyobb leárazáskor és azt is simán megértettem, hogyan herdálja el még a nem létező pénzét is.. és itt azért egy kicsit tovább gondolom, mert a való életben is ismerek néhány olyan embert, aki olyan szinten nem normális, hogy már az alap megélhetéséhez szükséges pénz herdálásánál sem tud megállni.. na, azt viszont nem értem meg, ott jöhet a kezelés!
vannak ugyan gondjai (persze, már ezek a gondok is.. milyenek már, mondjuk az enyémekhez képest..hahaha..), de egyrészt mindent nagyon flottul megold, vagy ügyesen hagyja, hogy megoldódjon, másrészt annyi hihetetlen dolog történik vele két nap alatt, ami velem két év alatt sem.. (soha.. sem..mondom ezt megint csak tényként és nem sajnálkozok.. nagyon..)
és hát igen, a csaj zakkant, az nem vitás.. de ugyanakkor egy pénzügyi lapban jelennek meg riportjai, majd egy tévéműsör pénzügyi tanácsadója lesz és tulajdonképpen, ért ahhoz, amit csinál.. csak a saját pénzügyeivel és hitelkártyáival áll hadilábon..
és ahogy a neki tetsző férfit megismeri.. hát, az is megér egy misét..
és persze van barátnője, akivel a történet kezdetén együtt lakik, s akivel nagyon szoros a barátsága..
és vannak szülei, akik önmaguk megérdemelnének egy könyvet.. annyit nevettem, azokon a részeken, amikor Becky otthon van náluk.. az anyja szerintem világszám..
és a sorozatban - miután megismertük ezt a lökött csajszit - minden megtörténik, aminek kell.. munkát vált, lakhelyet vált, párt talál, férjhez megy, gyermeke születik, összetalálkozik a tesójával, aki szöges ellentéte, és ugye barátságokat ápol, házas életet él, gyereket nevel.. szóval, van minden..
egyenként nem írok most tartalmat, mert bár minden könyvben sok minden történik, valójában Becky a lényeg.. mert bármi is történik vele, az tuti, hogy nem úgy sül el, ahogy tervezte és tuti, hogy végül még jobb lesz minden, mint eredetileg várható volt..
és én az összes könyvet fülig érő szájjal, könnyedén, egy-egy nap alatt habzsoltam be.. és ezek azok a könyvek, amiket akárhányszor el tudnék olvasni.. mert jók a szereplők, jók a történetek, a fordulatok, a megoldások, viccesek a helyzetek, a párbeszédek és épp annyi van bennük szerelemből, barátságból, hétköznapi és nem hétköznapi dolgokból, amennyi kell..
ha valaki kérdezné, ajánlanám!
Egy boltkóros naplója
Pánik a Plázában
A boltkóros férjhez megy
A boltkóros babát vár
A pöttöm boltkóros
A boltkóros és a tesója
és azt kell mondanom, ez(ek) a könyv(ek) indítottak el a lejtőn.. mármint így jöttem rá, hogy visszavonhatatlanul szeretem a könnyeden szórakoztató, "csajos", chick lit (nőktől nőknek), látszólag hétköznapi, ám valahogy mindig "csodálatos" történeteket.. látszólag súlytalan, ám néha valós, súlyos problémákkal tarkított helyzeteket.. hívják is a műfajt (a szakértők) akárhogy.. és fintorogjon is bárki, bármennyire..
és Beckyvel megismertem azt a lányt, aki totál nem én vagyok.. sőt, azt kell, hogy mondjam, kifejezetten idegesített.. de aztán a kellő pillanatban mindig művelt valami annyira vicces/édes/eszetlen dolgot, hogy nem tudtam rá haragudni.. például a levelezése a banki ügyintézővel és az összes hitelkártya társasággal.. még most is hangosan tudok kacagni, ha eszembe jut..
aztán meg nekem is vannak olyan napjaim és az életemben olyan periódusok, amikor bizony, szeretném, ha olyan lehetnék, mint ő.. mármint, nem annyira a mániájára vágyom (ráadásul, bizonyos szinten én magam is vásárlás mániás vagyok, csak épp én szakosodtam a könyvekre..), hanem úgy egyáltalán, arra a gondtalan életére, ami nekem már nincs, vagy máshogy van.. (vagy nem is volt soha..mondom ezt, amúgy minden sajnálkozás nélkül.. azért nem olyan rossz nekem a bőrömben..)
szóval, nagyon is értettem, mit él át egy nagyobb leárazáskor és azt is simán megértettem, hogyan herdálja el még a nem létező pénzét is.. és itt azért egy kicsit tovább gondolom, mert a való életben is ismerek néhány olyan embert, aki olyan szinten nem normális, hogy már az alap megélhetéséhez szükséges pénz herdálásánál sem tud megállni.. na, azt viszont nem értem meg, ott jöhet a kezelés!
vannak ugyan gondjai (persze, már ezek a gondok is.. milyenek már, mondjuk az enyémekhez képest..hahaha..), de egyrészt mindent nagyon flottul megold, vagy ügyesen hagyja, hogy megoldódjon, másrészt annyi hihetetlen dolog történik vele két nap alatt, ami velem két év alatt sem.. (soha.. sem..mondom ezt megint csak tényként és nem sajnálkozok.. nagyon..)
és hát igen, a csaj zakkant, az nem vitás.. de ugyanakkor egy pénzügyi lapban jelennek meg riportjai, majd egy tévéműsör pénzügyi tanácsadója lesz és tulajdonképpen, ért ahhoz, amit csinál.. csak a saját pénzügyeivel és hitelkártyáival áll hadilábon..
és ahogy a neki tetsző férfit megismeri.. hát, az is megér egy misét..
és persze van barátnője, akivel a történet kezdetén együtt lakik, s akivel nagyon szoros a barátsága..
és vannak szülei, akik önmaguk megérdemelnének egy könyvet.. annyit nevettem, azokon a részeken, amikor Becky otthon van náluk.. az anyja szerintem világszám..
és a sorozatban - miután megismertük ezt a lökött csajszit - minden megtörténik, aminek kell.. munkát vált, lakhelyet vált, párt talál, férjhez megy, gyermeke születik, összetalálkozik a tesójával, aki szöges ellentéte, és ugye barátságokat ápol, házas életet él, gyereket nevel.. szóval, van minden..
egyenként nem írok most tartalmat, mert bár minden könyvben sok minden történik, valójában Becky a lényeg.. mert bármi is történik vele, az tuti, hogy nem úgy sül el, ahogy tervezte és tuti, hogy végül még jobb lesz minden, mint eredetileg várható volt..
és én az összes könyvet fülig érő szájjal, könnyedén, egy-egy nap alatt habzsoltam be.. és ezek azok a könyvek, amiket akárhányszor el tudnék olvasni.. mert jók a szereplők, jók a történetek, a fordulatok, a megoldások, viccesek a helyzetek, a párbeszédek és épp annyi van bennük szerelemből, barátságból, hétköznapi és nem hétköznapi dolgokból, amennyi kell..
ha valaki kérdezné, ajánlanám!
2014. április 3., csütörtök
Katie Price - A szerelem nevében
megint csak napjaink Angliájában (Londonban) indul a történetünk, de eljutunk Barbadosra és Marbellába (Spanyolország) is.. főhősünk egy fiatal, független lány (Charlie), akinek sportriporterként tévés/képernyős állása van, aki rendszeresen találkozik a szüleivel, akinek az öccse épp börtönben ül egy rossz döntés miatt (orgazdaság..) és akinek van egy nagyon jó barátnője, akinek van néhány jó és nem olyan jó munkatársa, s akit nemrég hagyott el, megalázó körülmények között a focista barátja..
- és csomagolunk.. elrepülünk (mindjárt kezdetnek) egy kis pihenésre.. a barátnő (szintén focista) barátja elfelejtette társa szülinapját, engesztelésül befizette egy hetes luxusnyaralásra a karib-tengeri szigetre, ahová a barátnő a lányt (Charlie) viszi magával.. a szakítás után és a sok munka mellett úgyis ráfér egy kis feltöltődés.. és Charlie mindjárt az első napon megismerkedik egy spanyol férfival (aki szintén egy barátjával érkezett a szigetre), aki első látásra roppant arrogáns (a lány helyre is teszi..) ám ugyanakkor roppant csábos.. és a férfit, aki szintén nem túl rég szakított, elvarázsolja a lány.. a szépsége (mert szép), az egyenessége és az a nyíltság, amivel megfeddte a pincérrel szembeni viselkedéséért.. azonban mindketten elhallgatnak dolgokat egymás előtt.. na, semmi extra: a lány, hogy sportriporter (mert ez a férfiakat értelmetlen beszélgetésekre ragadtatja), a férfi pedig, hogy egy gazdag, nagy múltú család gyereke, s valójában híres és sikeres lovasversenyző (mert most nem akar a sporttal foglalkozni, s jó volna, ha nem a pénzéért szeretnék..) ez persze majd bonyodalmakat okoz..
és innentől egy nagyon bonyolult szerelmi történet lesz az egész, sok szálon, sok szereplővel, sok eseménnyel..
a jól töltött hét után - bár mindketten szerelmesek lettek - tulajdonképpen szakítanak, mert a férfi megtudja, hogy a lány riporter, s azt hiszi, hogy csak egy eladható sztori miatt foglalkozott vele, s ezt a lány fejére olvassa.. a lány pedig megbántódik, hisz valóban fogalma sem volt, ki is a férfi..
de a két barát (a lány barátnője és a férfi barátja) nem engedi, hogy elszalasszák egymást, hisz látták, milyen hatással voltak egymásra.. sikerül őket kibékíteni.. igen, innentől minden sima ügy is lehetne..
csakhogy Charlie-nak volt egy lovasbalesete, amelyben meghalt a lova és úgy gondolta, majd túljut rajta, kezelés nélkül maradt ez a trauma.. ezért még most sem tud lovakkal foglalkozni, vagy egyáltalán, lovakat látni.. ez meg ugye, nehéz helyzet: a férfi lovasversenyző.. emiatt is lesz még elég bonyodalom..
közben kiszabadul a lány testvére a börtönből, s épp azzal a lánnyal ismerkedik meg (Charlie munkahelyéről), aki már kihúzta a gyufát.. egy gazdag család legkisebb gyereke, aki a család spanyolországi nyaralójában tölt egy hét végét a barátnőjével, s aki találkozik a férfivel (és már tudja, hogy Charlie és ő egy pár..) azonban a valóságot mindig sikerül neki "átértelmezni".. a férfi udvariasságát udvarlásnak fogja fel.. aztán persze minden tisztázódik a szerelmesek között, de a tüske marad.. Darcy elég utálatos..
ám Charlie testvére olyan jó hatással van Darcyra, hogy kirúgja vissza-visszajáró, őt kihasználó, gazdag, de slampos/slendrián régi barátját és olyan tulajdonságai kerülnek felszínre, amik megváltoztatják..
és közben a férfi bemutatja Charlie-t a családjának, elsősorban anyjának, aki.. hát, igen.. aki nem rejti véka alá a véleményét.. az elhagyott Paloma a tökéletes, a feleségnek való, a megoldás mindenre.. ez az angol lány (ráadásul szegény családból, tévériporter, stb.) csak egy butaság.. és azon mesterkedik, hogy elválassza őket.. megmutogatja fia lovas fotóit és eldicsekszik díjaival, érmeivel.. ez persze pánikrohamot vált ki Charlie-ből és arra jut, hogy ez már tényleg milyen? a társa egyetlen szenvedélyében nem osztozhat? hát.. lehet, hogy tényleg Paloma a végső megoldás..
ezért eljátssza, hogy kibékül volt focista barátjával, megjelennek a képek róluk.. nem veszi fel szerelme hívásait, nem válaszol üzeneteire.. de persze majd belehal ebbe az egészbe.. és persze a férfi is kikészül.. ráadásul beválogatták az olimpiai csapatba, edzenie kellene ezerrel, de képtelen..
és mindenki látja, hogy tönkreteszik magukat.. Charlie barátnője, a testvére és még Darcy is (valamint Charlie egyik kedves munkatársa) rájön, hogy csak azért van együtt a volt pasival, hogy a férfi visszatérhessen Palomához, mert ő - bár imádja - nem lehet teljes értékű társa..
aztán rájön erre a férfi anyja is.. aki ugyan kőszívűnek tűnt, de a fia boldogsága mégis csak fontos, tehát megkeresi a lányt, hogy végre kezeltesse magát és hozzák rendbe a dolgot a fiával, mert csakis így lehetnek boldogok..
és végre rendben lesz minden.. a terápia segít.. a férfi megérti őt és megbocsát.. (és persze a többi szereplő sorsa is megnyugtatóan rendeződik.. hihi..)
a befejezésben visszatérünk a szigetre, ahol a férfi végül megkéri Charlie kezét..
én nem tudtam a szerzőről, hogy egy angliai (olyan "valóságsós") celeb.. mielőtt elkezdtem olvasni (mert régebbi vásárlás, 2+1 akcióban a +1 könyv volt..) utánanéztem, s akkor láttam.. és bár soha nem hallottam róla (nyilván, sajnos.. ilyen ez..), máris előítéleteim voltak.. aztán elkezdtem olvasni és tökre rendben volt minden.. kicsit talán egyszerű a könyv nyelvezete, de a történet vezetése, a sok szereplő mozgatása, az interakciók, a nem várt (de érthető) bonyodalom és a (nem mindig legokosabb) megoldás tetszett..
azt például végig nehezményeztem, hogy mi a fenéért nem kezelteti magát valaki, akinek konkrétan papírzacskós/lélegzős pánikrohama van, pusztán attól, hogy meglát egy lovat.. jó, értem a fenntartásokat a terapeutákkal kapcsolatban, de egy minta nem minta alapon biztosan találhatott volna jót is (mint ahogy a végén talál is!).. szóval, ezt - bosszankodva - többször is megkérdeztem: mikor akarja már elkezdeni?
amúgy meg épp az a fajta "egynapos" könyv, amit annyira szeretek, megspékelve némi extra szereplővel és extra történetszállal.. tetszett!
(egy másik könyve is megjelent magyarul, még ez előtt, sokkal régebben.. Angel a címe, azt is el fogom olvasni..)
- és csomagolunk.. elrepülünk (mindjárt kezdetnek) egy kis pihenésre.. a barátnő (szintén focista) barátja elfelejtette társa szülinapját, engesztelésül befizette egy hetes luxusnyaralásra a karib-tengeri szigetre, ahová a barátnő a lányt (Charlie) viszi magával.. a szakítás után és a sok munka mellett úgyis ráfér egy kis feltöltődés.. és Charlie mindjárt az első napon megismerkedik egy spanyol férfival (aki szintén egy barátjával érkezett a szigetre), aki első látásra roppant arrogáns (a lány helyre is teszi..) ám ugyanakkor roppant csábos.. és a férfit, aki szintén nem túl rég szakított, elvarázsolja a lány.. a szépsége (mert szép), az egyenessége és az a nyíltság, amivel megfeddte a pincérrel szembeni viselkedéséért.. azonban mindketten elhallgatnak dolgokat egymás előtt.. na, semmi extra: a lány, hogy sportriporter (mert ez a férfiakat értelmetlen beszélgetésekre ragadtatja), a férfi pedig, hogy egy gazdag, nagy múltú család gyereke, s valójában híres és sikeres lovasversenyző (mert most nem akar a sporttal foglalkozni, s jó volna, ha nem a pénzéért szeretnék..) ez persze majd bonyodalmakat okoz..
és innentől egy nagyon bonyolult szerelmi történet lesz az egész, sok szálon, sok szereplővel, sok eseménnyel..
a jól töltött hét után - bár mindketten szerelmesek lettek - tulajdonképpen szakítanak, mert a férfi megtudja, hogy a lány riporter, s azt hiszi, hogy csak egy eladható sztori miatt foglalkozott vele, s ezt a lány fejére olvassa.. a lány pedig megbántódik, hisz valóban fogalma sem volt, ki is a férfi..
de a két barát (a lány barátnője és a férfi barátja) nem engedi, hogy elszalasszák egymást, hisz látták, milyen hatással voltak egymásra.. sikerül őket kibékíteni.. igen, innentől minden sima ügy is lehetne..
csakhogy Charlie-nak volt egy lovasbalesete, amelyben meghalt a lova és úgy gondolta, majd túljut rajta, kezelés nélkül maradt ez a trauma.. ezért még most sem tud lovakkal foglalkozni, vagy egyáltalán, lovakat látni.. ez meg ugye, nehéz helyzet: a férfi lovasversenyző.. emiatt is lesz még elég bonyodalom..
közben kiszabadul a lány testvére a börtönből, s épp azzal a lánnyal ismerkedik meg (Charlie munkahelyéről), aki már kihúzta a gyufát.. egy gazdag család legkisebb gyereke, aki a család spanyolországi nyaralójában tölt egy hét végét a barátnőjével, s aki találkozik a férfivel (és már tudja, hogy Charlie és ő egy pár..) azonban a valóságot mindig sikerül neki "átértelmezni".. a férfi udvariasságát udvarlásnak fogja fel.. aztán persze minden tisztázódik a szerelmesek között, de a tüske marad.. Darcy elég utálatos..
ám Charlie testvére olyan jó hatással van Darcyra, hogy kirúgja vissza-visszajáró, őt kihasználó, gazdag, de slampos/slendrián régi barátját és olyan tulajdonságai kerülnek felszínre, amik megváltoztatják..
és közben a férfi bemutatja Charlie-t a családjának, elsősorban anyjának, aki.. hát, igen.. aki nem rejti véka alá a véleményét.. az elhagyott Paloma a tökéletes, a feleségnek való, a megoldás mindenre.. ez az angol lány (ráadásul szegény családból, tévériporter, stb.) csak egy butaság.. és azon mesterkedik, hogy elválassza őket.. megmutogatja fia lovas fotóit és eldicsekszik díjaival, érmeivel.. ez persze pánikrohamot vált ki Charlie-ből és arra jut, hogy ez már tényleg milyen? a társa egyetlen szenvedélyében nem osztozhat? hát.. lehet, hogy tényleg Paloma a végső megoldás..
ezért eljátssza, hogy kibékül volt focista barátjával, megjelennek a képek róluk.. nem veszi fel szerelme hívásait, nem válaszol üzeneteire.. de persze majd belehal ebbe az egészbe.. és persze a férfi is kikészül.. ráadásul beválogatták az olimpiai csapatba, edzenie kellene ezerrel, de képtelen..
és mindenki látja, hogy tönkreteszik magukat.. Charlie barátnője, a testvére és még Darcy is (valamint Charlie egyik kedves munkatársa) rájön, hogy csak azért van együtt a volt pasival, hogy a férfi visszatérhessen Palomához, mert ő - bár imádja - nem lehet teljes értékű társa..
aztán rájön erre a férfi anyja is.. aki ugyan kőszívűnek tűnt, de a fia boldogsága mégis csak fontos, tehát megkeresi a lányt, hogy végre kezeltesse magát és hozzák rendbe a dolgot a fiával, mert csakis így lehetnek boldogok..
és végre rendben lesz minden.. a terápia segít.. a férfi megérti őt és megbocsát.. (és persze a többi szereplő sorsa is megnyugtatóan rendeződik.. hihi..)
a befejezésben visszatérünk a szigetre, ahol a férfi végül megkéri Charlie kezét..
én nem tudtam a szerzőről, hogy egy angliai (olyan "valóságsós") celeb.. mielőtt elkezdtem olvasni (mert régebbi vásárlás, 2+1 akcióban a +1 könyv volt..) utánanéztem, s akkor láttam.. és bár soha nem hallottam róla (nyilván, sajnos.. ilyen ez..), máris előítéleteim voltak.. aztán elkezdtem olvasni és tökre rendben volt minden.. kicsit talán egyszerű a könyv nyelvezete, de a történet vezetése, a sok szereplő mozgatása, az interakciók, a nem várt (de érthető) bonyodalom és a (nem mindig legokosabb) megoldás tetszett..
azt például végig nehezményeztem, hogy mi a fenéért nem kezelteti magát valaki, akinek konkrétan papírzacskós/lélegzős pánikrohama van, pusztán attól, hogy meglát egy lovat.. jó, értem a fenntartásokat a terapeutákkal kapcsolatban, de egy minta nem minta alapon biztosan találhatott volna jót is (mint ahogy a végén talál is!).. szóval, ezt - bosszankodva - többször is megkérdeztem: mikor akarja már elkezdeni?
amúgy meg épp az a fajta "egynapos" könyv, amit annyira szeretek, megspékelve némi extra szereplővel és extra történetszállal.. tetszett!
(egy másik könyve is megjelent magyarul, még ez előtt, sokkal régebben.. Angel a címe, azt is el fogom olvasni..)
2014. április 1., kedd
Ali McNamara - Notting Hillből szeretettel
napjainkban, Angliában vagyunk.. a főhős lány Stratfordban lakik vőlegényével, itt él édesapja is.. azonban a történet főként Notting Hillben (London híres/gazdag) negyedében zajlik, kis időre Párizsba is átruccanunk.. a lány édesapjával közösen működtet egy mozikhoz kapcsolódó vállalkozást (popcorn gépek forgalmazása, üzemeltetése), vőlegénye családjának pedig "véletlenül" van egy mozihálózata.. közeleg az esküvő napja, azonban a lány nem biztos magában.. sőt, a vőlegényében sem.. sőt, semmiben sem..
- és akkor onnan indulunk, hogy "képet kapunk" a vőlegényről.. aki elég furának látszik, tényleg.. főleg ahhoz képest, hogy bár mozihálózata van a családjának, neki alig van köze a mozihoz.. mármint a filmekhez.. és főleg alig van köze a romantikus filmekhez és úgy általában a romantikához.. ezzel szemben a lánynak szinte csak a filmekhez van köze, életének minden pillanatáról eszébe jut egy filmrészlet.. és úgy véli azok a dolgok nem csak a filmekben történhetnek meg és nem csak a híres színészekkel.. hanem akárkivel, akármikor.. szóval, hogy az élet simán lehet olyan, mint egy (romantikus) film... ezzel azonban sajnos édesapja sem ért egyet, aki a felesége nélkül nevelte fel a lányt, mert az anyának nem volt elég a szürke hétköznapok adta élet, ő is valami (filmek sugallta) álomvilágban élt, s hogy megtalálja boldogságát, elhagyja a családot..
és adódik egy lehetőség, hogy egy kicsit eltávolodjon a mindennapjaitól a lány (akit mellesleg Scarlettnek hívnak..): egy barátnő ismerősei elutaznak, s egy hónapig vigyázni kellene a notting hill-i házukra.. és a lány elvállalja.. és azt gondolja, majd bebizonyítja mindenkinek, hogy igenis lehetséges a filmszerű élet.. és talán rendet rak a fejében a vőlegényével kapcsolatban is..
de már a házhoz érkezésekor beindulnak a bonyodalmak.. először is nagyon hamar szert tesz néhány nagyon segítőkész barátra, illetve adott egy látszólag mogorva szomszéd.. ráadásul ez a mogorva, ám meg kell hagyni, jóképű szomszéd is ismeri az új barátokat.. szóval, nehéz lenne kikerülni a társaságát..
és hát az az igazság, hogy innen borítékolva volt a folytatás.. sok csűrés csavarás, néhány baráti esküvő - és igen sok filmjelenet közben/után - a jóképű szomszéd lesz az, akivel a mindennapjait tölti, akivel édesanyját keresi és megtalálja, s akivel végül olyan szerelembe esik, ami felülírja még azt az érvet is, hogy a vőlegény mozihálózata volt a házasság "célja", hisz azzal édesapja vállalkozásának örök megélhetést biztosíthatott volna..
nem is nagyon tudom, mit gondolok.. mert könnyen olvastam, el-elsodortok a dolgok.. és ugye van néhány szál, ami túlmutat(ni szeretne..) a szimpla csajos történeten.. ennek ellenére mégis valahogy túl "sablonos" volt az egész..
mert bár én szeretem az ilyen "borítékolt" dolgokat (hisz épp azért olvasok ilyen könyveket, hogy közben ne nagyon kelljen agyalnom.. csak legyen meg a megérdemelt boldog vég..), ez túlságosan direkt volt..
ráadásul - én tudom, hogy talán épp ez volt a cél, de ezért mondom, hogy túl direkt volt - nagyon sokszor valóban a már ismert filmek forgatókönyve alapján haladt a történet.. értitek? volt is benne ötlet, meg nem is..
a fenntartásaimmal együtt is kellemes olvasmány volt..
- és akkor onnan indulunk, hogy "képet kapunk" a vőlegényről.. aki elég furának látszik, tényleg.. főleg ahhoz képest, hogy bár mozihálózata van a családjának, neki alig van köze a mozihoz.. mármint a filmekhez.. és főleg alig van köze a romantikus filmekhez és úgy általában a romantikához.. ezzel szemben a lánynak szinte csak a filmekhez van köze, életének minden pillanatáról eszébe jut egy filmrészlet.. és úgy véli azok a dolgok nem csak a filmekben történhetnek meg és nem csak a híres színészekkel.. hanem akárkivel, akármikor.. szóval, hogy az élet simán lehet olyan, mint egy (romantikus) film... ezzel azonban sajnos édesapja sem ért egyet, aki a felesége nélkül nevelte fel a lányt, mert az anyának nem volt elég a szürke hétköznapok adta élet, ő is valami (filmek sugallta) álomvilágban élt, s hogy megtalálja boldogságát, elhagyja a családot..
és adódik egy lehetőség, hogy egy kicsit eltávolodjon a mindennapjaitól a lány (akit mellesleg Scarlettnek hívnak..): egy barátnő ismerősei elutaznak, s egy hónapig vigyázni kellene a notting hill-i házukra.. és a lány elvállalja.. és azt gondolja, majd bebizonyítja mindenkinek, hogy igenis lehetséges a filmszerű élet.. és talán rendet rak a fejében a vőlegényével kapcsolatban is..
de már a házhoz érkezésekor beindulnak a bonyodalmak.. először is nagyon hamar szert tesz néhány nagyon segítőkész barátra, illetve adott egy látszólag mogorva szomszéd.. ráadásul ez a mogorva, ám meg kell hagyni, jóképű szomszéd is ismeri az új barátokat.. szóval, nehéz lenne kikerülni a társaságát..
és hát az az igazság, hogy innen borítékolva volt a folytatás.. sok csűrés csavarás, néhány baráti esküvő - és igen sok filmjelenet közben/után - a jóképű szomszéd lesz az, akivel a mindennapjait tölti, akivel édesanyját keresi és megtalálja, s akivel végül olyan szerelembe esik, ami felülírja még azt az érvet is, hogy a vőlegény mozihálózata volt a házasság "célja", hisz azzal édesapja vállalkozásának örök megélhetést biztosíthatott volna..
nem is nagyon tudom, mit gondolok.. mert könnyen olvastam, el-elsodortok a dolgok.. és ugye van néhány szál, ami túlmutat(ni szeretne..) a szimpla csajos történeten.. ennek ellenére mégis valahogy túl "sablonos" volt az egész..
mert bár én szeretem az ilyen "borítékolt" dolgokat (hisz épp azért olvasok ilyen könyveket, hogy közben ne nagyon kelljen agyalnom.. csak legyen meg a megérdemelt boldog vég..), ez túlságosan direkt volt..
ráadásul - én tudom, hogy talán épp ez volt a cél, de ezért mondom, hogy túl direkt volt - nagyon sokszor valóban a már ismert filmek forgatókönyve alapján haladt a történet.. értitek? volt is benne ötlet, meg nem is..
a fenntartásaimmal együtt is kellemes olvasmány volt..
2014. március 31., hétfő
Jenny Colgan - Karácsony a Cupcake Kávézóban
napjainkban vagyunk, főleg Londonban, főleg a már ismert kávézóban, de megfordulunk New Yorkban is.. először a főhős nélkül, majd vele is.. az előző történet óta mondjuk egy év telt el, a kávézó prosperál, a helyi bank tisztviselőjével a kapcsolat működik, együtt laknak a pasi 12 éves öccsével..
- és akkor onnan indulunk, hogy a helyi bankban megszorítások vannak és a pasi lehetőséget kap arra, hogy megmutassa az amerikai kollégáknak, mit tud (egyszerűen csak nincs elszállva magától.. belátható, emberléptékű hitelügyleteket engedélyez, így alig van behajthatatlan kintlévősége).. és ez persze tetszik odaát.. és persze Issy is készül már a karácsonyi rohamra a kávézóban.. továbbra is két segítővel dolgozik, úgy, hogy a feladatok nagy részét továbbra is egyedül látja el..
és tulajdonképpen az egész történet arról szól főleg, hogy a pasi rájön: nem várhatja el, hogy Issy mindent (főleg a kávézóját, ami épp csak most kezdett igazán működni) félre dobja és rohanjon utána/vele a világ másik végére, ahogy Issy is rájön: nem várhatja el, hogy a pasi feladja ambícióit és ne fogadjon el egy ilyen remek ajánlatot.. igen, szépen szeretik egymást.. mindketten szeretnék, hogy a másiknak jó legyen, hiszen egy rossz döntés mindkettejüket boldogtalanná tenné.. és végül is, bár nem mondják ki, de úgy tűnik a szakítás az egyetlen megoldás..
aztán persze kicsit forgunk a karácsony körül is.. szülők és gyerekek körül.. iskolák és karácsonyi műsorok körül (ennek kapcsán kiderül, hogy a pasi öccsét újabb iskolából csapták ki.. hát, nem a legideálisabb a helyzet..) barátok és sütemények, barátok és vacsorák körül is.. ajándékok körül.. ám épp csak annyira, amennyit még ki lehet bírni..
aztán persze minden valahogy (nekem mondjuk, elég hirtelen) megoldódik.. a londoni kávézó otthon marad, a már bevált alkalmazottak egy fő plusz segítséggel megoldják, Issy pedig irány New York.. és egy ottani kávézó/muffin sütöde lesz a következő munkahely/kihívás.. a pasi öccsének pedig van egy remek középiskola, ahol már várják..
szóval, a szokásos: némi kiszámítható, elviselhető "izgalom" és nehézség után a biztos, boldog vég..
egyébként meg tetszett, olyan "vasárnapdélutánülökazerkélyenanapsütésbenésvíganolvasok" könyv volt..
(sajnálom, hogy más könyveit nem fordították még le magyarra - pedig van még neki néhány.. angolul, ahogy már említettem, nem okoz örömet az olvasás.. ez van..)
- és akkor onnan indulunk, hogy a helyi bankban megszorítások vannak és a pasi lehetőséget kap arra, hogy megmutassa az amerikai kollégáknak, mit tud (egyszerűen csak nincs elszállva magától.. belátható, emberléptékű hitelügyleteket engedélyez, így alig van behajthatatlan kintlévősége).. és ez persze tetszik odaát.. és persze Issy is készül már a karácsonyi rohamra a kávézóban.. továbbra is két segítővel dolgozik, úgy, hogy a feladatok nagy részét továbbra is egyedül látja el..
és tulajdonképpen az egész történet arról szól főleg, hogy a pasi rájön: nem várhatja el, hogy Issy mindent (főleg a kávézóját, ami épp csak most kezdett igazán működni) félre dobja és rohanjon utána/vele a világ másik végére, ahogy Issy is rájön: nem várhatja el, hogy a pasi feladja ambícióit és ne fogadjon el egy ilyen remek ajánlatot.. igen, szépen szeretik egymást.. mindketten szeretnék, hogy a másiknak jó legyen, hiszen egy rossz döntés mindkettejüket boldogtalanná tenné.. és végül is, bár nem mondják ki, de úgy tűnik a szakítás az egyetlen megoldás..
aztán persze kicsit forgunk a karácsony körül is.. szülők és gyerekek körül.. iskolák és karácsonyi műsorok körül (ennek kapcsán kiderül, hogy a pasi öccsét újabb iskolából csapták ki.. hát, nem a legideálisabb a helyzet..) barátok és sütemények, barátok és vacsorák körül is.. ajándékok körül.. ám épp csak annyira, amennyit még ki lehet bírni..
aztán persze minden valahogy (nekem mondjuk, elég hirtelen) megoldódik.. a londoni kávézó otthon marad, a már bevált alkalmazottak egy fő plusz segítséggel megoldják, Issy pedig irány New York.. és egy ottani kávézó/muffin sütöde lesz a következő munkahely/kihívás.. a pasi öccsének pedig van egy remek középiskola, ahol már várják..
szóval, a szokásos: némi kiszámítható, elviselhető "izgalom" és nehézség után a biztos, boldog vég..
egyébként meg tetszett, olyan "vasárnapdélutánülökazerkélyenanapsütésbenésvíganolvasok" könyv volt..
(sajnálom, hogy más könyveit nem fordították még le magyarra - pedig van még neki néhány.. angolul, ahogy már említettem, nem okoz örömet az olvasás.. ez van..)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Magamról
- fruska
- (micsoda butaság ez...)