2014. január 10., péntek

Bálint Ágnes - Frakk, a macskák réme

a helyszín és az időpont nem érdekes (de persze, Magyarország, ám azon belül lehetnénk bárhol, egy - kitalált - idős házaspár házában és kertjében, és persze az időben is lehet közelíteni, mondjuk a 70-es évek eleje - a könyv 73-ban jelent meg)

gyerekként, ugye, láttam a könyv alapján készült rajzfilmeket.. még most is hallom Frakk morgását, Szerénke sápítozását és Lukrécia ármányos-bársonyos búgását.. (bár nem volt a kedvencem, tény, hogy akkoriban "annyira" tudtak ilyesmiket csinálni.. illetve az akkoriban-on túl az akik is - néhány különösen fontos egyénisége az akkori televíziózásnak és az animációs és/vagy gyerekfilmeknek - fontosak!)

most L-nek olvastam esténként (mert L bár már 10 éves, "mese vagy ének nélkül egyszerűen nem tudok elaludni, anya..")
szóval, olvasunk.. egyrészt ő magának is (mindenfélét..), de én is.. és nem is olyan régen még, a nagyobbik fiam, R. is (aki már 16) mellénk ült hallgatni..

szerettük Irma nénit és Károly bácsit (a házukat, a mértékletes, ésszerű berendezést, a takarékos életet, egymás megbecsülését, egymáshoz való kedvességüket, ugyanakkor vicces civakodásaikat..) és persze szeretjük a macskákat (nekünk is van két cicánk: Csipúr és Sutyuló), mert ismerjük őket, mint a rossz pénzt és mint a csuda jóságot.. és a családban van kutya is.. aki macskák mellett él, szóval, minden mondatát élesen "látni" tudtuk a történeteknek.. és persze sokat nevettünk..

(mellékszál, de roppant érdekes, hogy amikor ezt a könyvet olvastam L-nek, Anyukám épp itt volt nálunk.. s mivel ő is a gyerekszobában volt elszállásolva a nálunk töltött esték idejére és ráadásul nagyon korán fekszik, L-lel hallgatta mindig az esti mesét.. aztán egyik este L nem aludt otthon - egyik barátjánál aludt - nem volt mese sem.. s anyukám szégyenlősen megkért, hogy ha lehetne, akkor mégis, most csak neki, olvassam már el a következő fejezetet, mert ő is emlékszik a rajzfilmre, szerette is, de azt meg főleg szereti, ahogy én olvasom a meséket.. szóval, így esett, hogy a 68 éves anyukámnak esti mesét olvastam a Frakkból...)

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

(micsoda butaság ez...)