2014. február 5., szerda

Lázár Ervin - A Hétfejű tündér

(L. januári kötelező olvasmánya ez a könyv)

tér, idő, egyebek, mind-mind lényegét vesztett elemek.. a lelkünkben vagyunk, kisgyerekként.. és ez a lényeg!

meséiből humor és szeretet sugárzik, a stílusa, szójátékai, alakjainak neve annyira egyedi és annyira mesés,  ez gyermekésszel-szívvel annyira szerethető.. L. noszogatás nélkül olvasta a napi adagját, sőt néha túl is teljesítette azt.. különös kedvenc volt a hazudós nyúl, a szeplők és a nagypapa a csillagokkal..

(ezt olvasni kell.. és ugyanúgy, mint nekem, meg kell döbbenni: amikor már azt hiszi az ember, hogy sok-sok évesen túl van mindenen, akkor igenis lehetséges, hogy előbújik az a kis cincogi, aki én is voltam, mondjuk 10 évesen..)

olvastuk még a szerzőtől A kisfiú meg az oroszlánok és A négyszögletű kerek erdő című művet is..
mindkettő sok beszélgetés alapja, kiinduló pontja lett, L-lel (már ágyban, olvasás után, még elalvás előtt.. tudjátok, abban a már majdnem álomszerű állapotban, amikor már lassan szuszog.. puha és meleg..) mindig izgalmasak a beszélgetés.. olyan gondolatai vannak és olyanokat kombinál, hogy csak nézek..
A négyszögletű kerek erdő-t színházban is láttuk (több társulat előadásában is) és láttuk azt a régi-régi televíziós felvételt is, amit én is gyermekként láttam..
szeretjük! ennyi..

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

(micsoda butaság ez...)